FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Ezékiel 37,4)

„És monda nékem: Prófétálj e tetemek felől és mondjad nékik: Ti megszáradt tetemek, halljátok meg az Úr beszédét!” (Ezékiel 37,4)

Isten megbízta Ezékielt arra, hogy prófétáljon a megszáradt tetemek felől. Ezt olvasva lehet, hogy természetesnek veszük azt, amit az Úr kér Ezékieltől. Ha egy kicsit mélyebben foglalkozunk ezzel a gondolattal, akkor kitűnik az, miszerint Isten nem megy el szótlanul a népe élettelen állapota mellett. Istennek van üzenete. Előfordulhat az, hívő emberek lévén, hogy azt gondoljuk, Isten szótlanul tűri az elhajlást, a lágymeleg állapotot és a kétfelé sántikálást. Ez azonban nem így van. Isten látja és ismeri a személyes gyülekezeteink állapotát. Istennek van véleménye rólunk és szava hozzánk. Ennél a pontnál érkezünk az igevers második feléhez, amely nagyon érdekes: „mondjad nékik”. Azt megértem, hogy Ezékiel kell prófétáljon a tetemek felől, de hogyan üzenhet közvetlenül a tetemeknek? Egy lelkileg halott ember vagy nép miként értheti meg Isten üzenetét? Lázár feltámasztásának története jut eszembe. Habár több napja már, hogy a sírban feküdt, Jézus Krisztusnak elég volt szólnia és Lázár kijött a sírból. Ez azt üzeni nekem, hogy Isten szavának megújító és életed adó hatása van. Ezért olyan fontos, hogy az Ő igéjével élj folyamatosan és a mai napon is!

Total Page Visits: 368 - Today Page Visits: 1