FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Efézus 4,2)

“Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben” (Efézus 4,2)

Olyan felhívása ez Isten igéjének amelyben folyamatosan formálódnunk kell, amit magamra is értek. Ezekben az időkben, amikor annyi féle gondolat, vélemény és magatartás van jelen a gyülekezetekben az egyik legnagyobb kihívás, hogy szeretetben maradjunk egymás iránt. Pál apostol sem nevezi ezt mindig könnyű feladatnak, hiszen ő maga is elismeri, hogy van amikor a másikat lehet csak elszenveded, de ha választanod kellene messzire elkerülnéd. Isten igéje azonban arra int, hogy ha nehéz is, bizonyos fokon szenvedve fogadod a másikat tedd ezt Krisztus szeretetében, amihez párosuljon alázat, szelídség és hosszútűrés. Egy példázatot olvastam. Ráhagyom mindenkire ennek értelmezését. A dzsungelben találkozott az oroszlán egy tigrissel, akitől ezt kérdezte: “mondd csak tigris, ki a dzsungel királya?” A tigris így válaszolt: “oh nagy és rettenetes oroszlán, te vagy a király “. Az oroszlán elégedetten tovább ment és találkozott egy zebrával, akitől szintén megkérdezte: mondd csak zebra, ki a dzsungel királya?” A zebra így válaszolt: “oh nagy és rettenetes oroszlán, te vagy a király” . Az oroszlán ismét tovább ment büszkén, majd találkozott az elefánttal. Tőle is megkérdezte: mondd csak elefánt, ki a dzsungel királya?” Az elefánt az ormányával felkapta az oroszlánt és úgy a fához csapta, hogy az oroszlán alig tudott felkelni, majd pedig fájdalmában ezt mondta: “csak azért mert nem tudod a kérdésre a választ, nem tisztességes a gyengébet bántani “. Megalázva ment tovább az oroszlán. Adjon az Úr kegyelmet a mai napra is!

Total Page Visits: 1120 - Today Page Visits: 1