„Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratjának jó kedve szerint”

Isten a végtelen szeretete nyomán nemcsak megbocsátott, hanem saját gyermekének fogadott. Más kifejezést használva Isten „örökbefogadott”. Jézus Krisztus áldozata által, Isten behozott a családjába. Az örökbefogadás kifejezés öt alkalommal található meg az Újszövetségben (Róma 8, 15, 23; 9, 4; Gal 4,5 és Ef 1,5). A római jog szerint, az örökbefogadott gyermeknek ugyanazok a jogai megvoltak, mint a természet szerinti biológiai gyermeknek, még akkor is, ha az örökbefogadott szolga volt azelőtt. Pál apostol ez által kiemeli azt a szoros kapcsolatot, amely a hívő ember és Isten között létre jött Jézus Krisztus által. Igen, a bűn szolgái voltunk, Istentől elidegenültek. Ő azonban a megváltozhatatlan határozata alapján, könyörült rajtunk Jézus Krisztus áldozata alapján. Nagy kiváltság és hatalmas megtiszteltetés. Éljünk Isten gyermekeihez méltóan!
Heródes uralkodói címét – a zsidók királya – Róma ajándékozta számára, amelyet viszont a zsidók soha nem tudtak elfogadni. Nem volt a Dávidi család leszármazottja, nem beszélve arról, hogy csak részben volt zsidó. Annak ellenére, hogy bőkezűséget mutatott a jeruzsálemi templom újjáépítésében, kevés támogatója volt a zsidók részéről. Ennek egyik oka a sok közül, hogy több pogány templomot is építtetett Izrael földjén. Hiába igyekezett mindent megtenni, hogy az emberek hűségét megszerezze, ez nem sikerült. Egyedüli hűségese, csupán saját maga volt.
József úgy döntött, hogy felbontja Máriával a jegyességet, de oly módon, hogy Mária ne legyen megszégyenítve nyilvánosan. Igazságosan, de ugyanakkor szeretettel kívánt volna eljárni.