2020. március hónap bejegyzései

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Zsolt 43,5b)

Közzétéve Szerző:
„Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek” (Zsolt 43,5b)
Van e valami oka annak, hogy most elcsüggedj vagy lehangolódj? Igazából csak két eseteben kellene nyugtalankodj. Ha még nem Krisztus gyermeke valaki, akkor igenis nyugtalankodnia kellene a lelkében; vagy ha valaki Krisztus gyermekeként mégis bűnben él, akkor is időszerű lenne a nyugtalankató magatartása. Ezen a két eseten kívül azonban, nem kellene ok legyen az elcsüggedésre, mert minden mást Isten gondviselő kezébe letehetünk.
„Bízzál Istenben”. Emlékezz erre: nincs olyan pillanat az életünkben amikor nem reménykedhetnénk Isten gondviselésében. Akármi legyen a szükséged, bármekkora nehézség érjen, ha lehetetlennek tűnik a segítség, a te dolgod egyedül az, hogy Istenre bízd a körülményeid, és meglátod, hogy nem lesz ez a tetted hiábavaló.
Emlékezz csak vissza azokra az esetekre, amikor lehetetlennek tekintetted a megoldást dolgaidra, Isten mégis csodálatos módon jött segítségül. A mi feladatunk egyszerűen az, hogy gyermeki egyszerűséggel és őszinteséggel jöjjünk Isten elé, kiöntve szívünket Neki. Bízzál Istenben ma is kedves lélek!
Imádkozzunk a következő személyekért: Ecsedi Katalin, Elekes Csaba, Elekes Erzsébet, Elekes Jónathán, Elekes Eszter, Fazakas Mihály, Fazakas Mária
A képen a következők lehetnek: , szöveg, amely így szól: „Csendes Percek”

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Ézs 50,11)

Közzétéve Szerző:
„Ímé, ti mind, akik tüzet gyujtotok, felövezvén magatokat tüzes nyilakkal, vettessetek tüzeteknek lángjába és a tüzes nyilakba, amelyeket meggyújtottatok! Kezemből jő ez rátok; fájdalomban fogtok feküdni!” (Ézs 50,11)
Micsoda szomorú figyelmeztetés azoknak, akik sötétségben járnak, miközben önmaguk próbálnak a sötétségből a világosságra jönni. Miért van az, hogy amikor a sötétségbe kerülünk, akkor mindig nagy kísértésünk van arra, hogy a kimenekedő utat saját magunk találjuk meg abból, ahelyett, hogy Isten segítségét kérnénk. Ahelyett, hogy az Ő segítségében bíznánk, inkább bízunk saját magunkban. Okoskodunk, tanácsokat keresünk arra méltó emberektől, küzdünk, fáradunk, csak azt az utat nem fogadjuk el amit Isten kínál fel nekünk. Mindezek olyanok, mint valami tüzes nyilak a kezünkben. Tüzet gerjesztünk, vagyis fényt, megoldást amelyre támaszkodunk. Isten ezt látva engedi, hogy az ember menjen előre ezekben bízva, de tudja, hogy a vége sajnos rossz kimenetelű lesz.
Kedveseim, ne próbáljatok a viharos, sötét helyzetekből úgy kijönni, hogy közben nem bíztok Isten szabadításában. Higgyétek el, hogy Isten mindig időben hozza a szabadítást, de úgy ahogy Ő akarja. A jelenlegi helyzetedben is várjál rá, legyél nyugodt és fogadd el Isten időzített szabadítását.
Imádkozzunk ma a következő személyekért: Cseterki Lajos, Cseterki Enikő, Cseterki Norbert, Cseterki Noémi, Cupar Margit, Deák Ibolya, Demeter Borbála, Dobai Ibolya.
A képen a következők lehetnek: , szöveg, amely így szól: „Csendes Percek”

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Máté 6,23)

Közzétéve Szerző:
„Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek” (Máté 6,23) 
„Szükségem van olajra”, mondta egy ókori szerzetes; így hát elültetett egy olíva facsemetét. „Uram”, imádkozott, „szükségnek van esőre, hogy ennek a csemetének a gyökere táplálkozni tudjon és, hogy megerősödjön”. Erre az Úr gyengéd esőt adott az égből. „Uram”, imádkozott a szerzetes, „a fámnak szükségem napsütésre. Kérlek szépen, küldj napsütést”. A nap elkezdett sütni beragyogva az eget. „Most egy kis dérre van szükségem, Uram, hogy a csemetém tovább növekedjen, kérte a szerzetes az Urat. És íme, a kis csemete teljesen dérben volt, de reggelre elpusztult.
A szerzetes megkereste egyik szerzetes testvérét, és elmondta az esetet. Erre a megkeresett testvér a következőt mondta: „én is ültettem egy kis fát, és lám gyönyörűen virágzik. Igaz, Istenre bíztam a kis fámat. A Teremtő nálamnál jobban tudja, hogy mire van szüksége. Nem szólok bele Isten munkájába. „Uram, küldj azt amit szükségesnek tartasz” – így szoktam imádkozni. Tanulva ebből a példából bízzuk életünket, napjainkat az Úr kezébe, aki jobban tudja, hogy mire van szükségünk mint mi saját magunk.
Imádkozzunk ma a következő személyekért: Bogya József, Bogya Emese Enikő, Bogya Áron, Bogya Hunor, Brodács Annamária, Bucsi Tibor, Bucsi Gyöngyi, Bucsi Anna és Bucsi Eszter.
A képen a következők lehetnek: szöveg

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Józs 3,13)

Közzétéve Szerző:
„És mihelyt megnyugosznak majd a Jordán vizében a papok talpai, akik az Úrnak, az egész föld Urának ládáját hordozzák: a Jordán vize ketté szakad, és a felülről aláfolyó víz megáll egy rakásban” (Józs 3,13)
Bátor Léviták! Bizonyos értelemben elismerően kell nyilatkozzunk róluk, hiszen a frigyládával együtt készek voltak bemenni a Jordán folyóba; a folyó csak akkor vált ketté, miután bementek a vízbe és nem azelőtt (15v). Isten előtt értékes a hit, az olyan hit, amely nem lát mást, csak „Isten ígéretét”. El lehet képzelni, hogy a nép miként tekintett ezekre a Lévitákra, akik elől mentek a frigyládával. Néhány látva őket, talán ezt mondták a mellettük levőknek: „Én nem vállaltam volna ezt a kockázatot. Nézd csak, mindjárt beleesik az Úr ládája a folyóba. Micsoda meggondolatlanság a Lévitáktól, hogy csak úgy elindulnak”. Igen, a Léviták elindultak, de nem ejtették el az Úr ládáját, mivel a papok lábai szilárdan álltak a folyóban. Nem szabad elfelejtenünk azt a tényt, miszerint a hitünk eszköz tud lenni abban, hogy Isten a tervét véghez vigye.
A frigyládát a papok kellett hordozzák. A láda nem mozdult meg magától. Amikor Isten tervez valamit, akkor meghív arra, hogy munkatársa legyél. A hited elősegítheti Isten munkáját. Az Istentől nyert hit bezárhatja az oroszlánok száját és megvédhet a lángol tűztől. Ami még fontosabb, Istent magasztalja.
Legyél Isten bátor lévitája, aki hittel megy előre!
Imádkozzunk a következő személyekért: Benedek András, Benedek Julianna, Becsi Eszter, Becsi Ervin, Bogya András, Bogya Margit, Bogya Dániel, Bogya Benjámin és Bogya Lídia.
A képen a következők lehetnek: szöveg

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Róma 8,18).

Közzétéve Szerző:
„Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik” (Róma 8,18).
Egy nagyon érdekes eset történt az egyik menyegzőn Angliában. Egy gazdag és a társadalmi szinten is elismert fiatalember, aki tíz éves korában balesetben megvakult, aki dicsérettel fejezte be az egyetemét, egy nagyon szép leányt készült elvenni feleségül, akinek az arcát saját szemeivel soha nem látta. Nem sokkal a házasságkötése előtt, egy különleges és ritka kezelésen vett részt. Eljött a nagy nap, megérkeztek a szülők és a vendégek. Jelen voltak miniszterek, püspökök, tanult férfiak és nők. A vőlegény felöltözött a ruhájába, a szeme még mindig be volt kötve a kezelés miatt, és így mentek az édesapjával a templomba. A templom kistermében ott volt az a híres személy, aki a kezelést hajtotta végre a fiatalemberen nem sokkal azelőtt. Ott levette a kötést a fiú szeméről. Megérkezett a menyasszony is, hófehér hajú édesapjával. A mennyasszony nagyon izgatott volt, hiszen egy pár pillanat után a vőlegénye meglátja saját szemével az ő arcát, amelyet idáig csak az újaival érzékelt. Ahogyan bevonult az orgona hangjára a menyasszony szeme rászegeződött az előtte levő kis csoporton. Ott állta a vőlegénye, az édesapja és a híres szemorvos. Ahogy közeledett a vőlegénye felé egyre másra csak az a gondolat járt a fejében, hogy „vajon tényleg meglátja e őt a vőlegénye”? Ahogyan oda ért az oltár elé mind a ketten egymás szemeibe néztek a vőlegény szavai csendben visszhangzottak a teremben: „Végre! Végre!. Ez a mozzanat mindenkinek a szemeibe könnyet csalt. Ez a történet utal arra, hogy milyen örömben lesz részünk amikor a mennyben Krisztust végre szemtől szembe fogjuk majd látni a sok próba és nehézség után. Az az öröm minden keserűséget elfog majd velünk feledtetni! Legyen ez a drága reménység a szívünkben ma is!
Imádkozzunk ma a következő személyekért: ifj.Bányai Ferenc, Bányai Csilla Réka, Bányai Márk, Bányai Szilárd Roni, Bányai Erik, Bányai Tibor, Bányai Margit, Bányai Tímea Adina.
A képen a következők lehetnek: , szöveg, amely így szól: „Csendes Percek”