„De ő jól tudja az én utamat” (Jób 23,10)
Milyen csodálatos biztatás és biztosíték! Lehet, hogy az utad eléggé tekervényes, titokzatos, összekuszált, amely tele van megpróbáltatással és könnyekkel. Isten azonban ismeri az utadat!
Az Úr gyermekeinek útján megtalálható a felhő és tűzoszlop, amely védelmet és biztonságot jelent. Igen, az élet kemencéje nagyon forró tud lenni. Azonban Istenre nézve tudhatjuk, hogy annak lángja de még a füstje sem érheti az életünket, elpusztítva azt, ha az Úr nem engedi, mert Isten előtt még a hajszálunk is nyilván van tartva.
Milyen jó érzés, amikor reggel, a sötétség után a szobádba fényt hoz a napsugarainak első ragyogása. Isten olyan mint egy nap az életünkben, akinek jelenléte beragyogtathatja a hétköznapjainkat. Igen, sokszor erősnek, fájdalmasnak tűnik az, ami minket ér. Jób helyébe gondolva magunkat, mi hogyan viselkedtünk volna? Láttuk volna azt, amit Jób látott, hogy egész mögött, Isten továbbra is Uralkodik, és hogy az Úr ismeri az ő útját? Istent meglátva mindenben, a hit legmagasztosabb következménye az ember életében. „Habár megöl engem, én mégis bízom benne” (Jób 13, 15).
Imádkozzunk azon ismerős vagy ismeretlen hívő emberekért az országban, vagy a nagy világban, akik elkapták a korona vírust. Imádkozzunk gyógyulásukért és hitben megmaradásukért!
