„Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, amelyet reám bíztál, hogy végezzem azt” (János 17, 4).

Egy felmérés alapján azok közül, akik beállnak az Úrnak való szolgálatba, több mint a fele az első tíz évben félbe hagyja a szolgálatát a lelki szolgálatokkal járó „stressz” és „elkedvtelenedés” miatt. Igen, az Istennek való szolgálat, bármilyen szolgálatról beszélünk, nem játék. Mit tehet az ember annak érdekében, hogy ne adja fel a szolgálatát? Követnie kell Krisztus példáját! Mi volt Krisztus példája? Ő maga így fogalmazta meg: „Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert amiket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképpen a Fiú is cselekszi. Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, amiket ő maga cselekszik..,Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét” (Jn 5,19-20, 30). Lehet, hogy olyan „jó” terveid vannak, amelyekkel úgy gondolod, hogy szolgálhatsz az Úrnak. Vigyázz! Nehogy, azok csak a saját terveid legyenek. Jézus Krisztus azt mondta, hogy Ő befejezte azt a szolgálatot, munkát, amit az Atya adott neki. Azt végezd mindig, amit az Úr feladatként ad neked! Azt eltudod végezni, be tudod fejezni. Nem a te erőddel, hanem az Úr erejével. Csak azt tedd, amit Isten kíván tőled!