„És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk” (1János 2,3)

Félreérthetetlen bizonyítéka van annak, aki az Úr Jézus Krisztus gyermeke. Sokszor feltették már nekem is azt a kérdést, hogy miként lehet egy emberről megállapítani azt, hogy megismerte e valójában Krisztust vagy sem? Talán ez a kérdés sokkal aktuálisak azon körökben, ahol valaki már eleve egy gyülekezetben nő fel. Megszokja a gyülekezeti életet, megtanul imádkozni, énekelni, bibliát olvasni és gyülekezetbe járni. Viszonylag egy „jó gyerek, fiatal”. Ha egy olyan ember tér meg Krisztushoz, aki azelőtt alkoholista, kábítószeres volt, nyilván meglátszik a változás az életében a megtérése után. Az ilyen emberre könnyebben kijelenthetjük, hogy valóban megismerte Krisztust. Mi van azonban azokkal, akik „jól neveltek, vallásosak”? János apostol kijelentése mindenkire érvényes. Aki megismerte Krisztust, az meg akarja tartani Krisztus parancsolatát, vagyis engedelmeskedni kíván neki. Ez életének célja és értelme. Örömmel és Krisztus iránti szeretettel vágyik erre. Meg látják-e az életedben azt, hogy megismerted Krisztust?