május 17, 2020 nap bejegyzései

Napfény csillan tükörben

Közzétéve Szerző:

„taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”

Nem akarhatok végső igazságokat megállapítani, és nagy tételeket bizonyítani. Csupán kíváncsi voltam határaimra. Meg akartam látni, mit ragadhatunk
meg szavainkban és gondolatainkban Istenről. Meg szerettem volna tudni, milyen élettapasztalatainkból származhatnak az Örökkévalóról szóló gondolataink. Végülis arra vállalkoztam, hogy tapogatózva körüljárjam Istent, meglessem és átérezzem, mennyire elveszetten távol vagyunk tőle, és Ő mennyire közel van hozzánk. Mindannyiunk számára a legfontosabb kérdések ezek. Van biztos pont, de még sok kérdésem
maradt, és ennek örülök.
„– János evangélista igen nagy és magasztos dolgokat mondott Istenről.
– Kedves testvérem, János evangélista semmit sem mondott Istenről.
–Drága testvérem, vigyázz, mit mondasz! Hiszen ha János még magasztosabban szólt volna, senki halandó nem értette volna meg. Ne mondd hát, hogy semmit sem mond.
– Pedig újra és újra mondom, hogy János semmit sem mond Istenről.
Elkeseredtek, és anélkül, hogy épültek volna, felkerekedtek.
Néhány lépésre voltak, mikor visszahívta őket és melléjük állt. A láthatáron egy égbe törő hegyre mutatott.
– Ha lenne ekkora hegy kölesmagból, mint ez itt, és veréb laknék a tövében, és belőle lakmároznék, mennyit hordana el belőle egy nap, egy hónap, egy év, sőt ezer év alatt?
– Ezer év alatt is majdnem semmit.
– Az örök Isten is olyan mérhetetlen és olyan nagy hegy, hogy János evangélista, aki szinte csak egy veréb volt, semmit sem mond Istenről az Ő nagyságához képest.” (Hamvas Béla – Anthologia humana). Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Ézsaiás 40,31)

Közzétéve Szerző:

„De akik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!” (Ézsaiás 40,31)

Amikor fizikailag, érzelmileg és érzelmileg az ember kiszáradt, összezavart, akkor a legsebezhetőbb. Amikor Sámson elfáradt, akkor hajtotta le a fejét Delila ölébe. Jézus Krisztus amikor elhívta a tanítványait, akkor százszázalékos odaszánást várt tőlük. Később mégis ezt tanácsolta nekik:Ő pedig monda nékik: „Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök. És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok” (Márk 6,31-32). Egy jó hadvezér sem küldi ki egyszerre az összes katonáját a harcmezőre, mert tudja, hogy mindig kell legyen olyan katona, amely feltudja majd váltani az elfáradtakat. Egy olyan világban élünk, amelyben az állandó rohanás természetes. Szinte az ember kényelmetlenül érzi magát akkor, ha van egy szabad félórája, amikor le tudna ülni és elcsendesedni. Az igazság azonban az, hogy mi emberek nem rendelkezünk végtelen erővel, ezért szükségünk van megpihenni lelkileg és fizikailag egyaránt. Talán e mostani helyzet a korona vírussal kapcsolatban éppen azt a célt szolgálta volna Isten részéről, hogy a világ lelassítson és legyen ideje lelkére, önmagára, jobban mondva Istenre. Vajon ez megtörtént? Igyekezz ma arra, hogy Isten jelenlétében felfrissülj egész lényeddel és családoddal együtt!