„Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, ugyanígy fog visszajönni, ahogyan felmenni láttátok őt a mennybe” (Ap.Csel 1,11)

Jézus Krisztus mennybemenetele nem arról szólt, hogy itt hagyta volna az embert a nyomorúságában. Nem! Jézus Krisztus egy időre tért vissza az eredeti lakhelyére azért, hogy majd visszajöjjön mindazokért, akik hittel várják Őt. A tanítványok az égre meresztették tekintetüket. Talán túlságosan is?! Azonban mindenféle képen sokat mondó az, ahogyan az Úr gyermeke várja Őt. Miközben tesszük a mindennapi, rutinná vált feladatainkat soha nem szabad egy pillanatra se elfelejtsük azt, hogy Krisztus bármelyik pillanatban visszajöhet. Szemeinket az égre emelve várjuk Őt. Nagyon könnyen földre szegezheti a tekintetünket mindaz a testi és önös érdek amit a világ diktál. Azonban az Úr gyermekeként soha ne felejtsd el azt, hogy a te igazi hazád a mennyben van ahonnan várod vissza az Uradat. Egy történetet olvastam arról, hogy egy misszionárius Jézus Krisztus visszajöveteléről beszélt egy indiai leánynak. A leány ijedten kiáltott fel: „Jaj, még ne jöjjön Jézus!” A misszionárius meglepetten, kérdőn nézett rá. Ekkor karjaira mutatva így folytatta: „Az én bőröm nem elég fejér, és félek, hogy így nem fogad be a dicsőségébe. Előbb szeretnék fehér lenni”. Amikor azonban megértette, hogy Jézus nem a bőrünk színét, hanem a szívünk tisztaságát nézi, s hogy az ő vére megtisztít minket minden szennytől, boldog örömmel fogadta a jó hírt. Örömmel várjad vissza Megváltód a mai napon is!

„Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül” (Zsidók 4, 16)

Bármilyen szükségben is legyél, gondolok fizikai, szellemi, gazdasági szükségletekre Isten segítségére biztosan számít a gyermeke. Ezt azonban sokaknak nehezükre esik elhinni. A segítség Isten részéről garantált azok számára, akik hittel keresik Őt és bíznak benne. A sokféle emberi szükség között a legnagyobb az ember lelki hiánya. Ha valakinek a lelke szabad és meggyógyult, akkor éppen olyan hálaadással tekint arra a szerény körülményre amelyben esetleg lakik, mint az, akinek palotája van. Ha azonban az ember lelke bűnnel terhelt, lehet mindene ezen a világon mégsem tud örülni, hálát adni azoknak és nincs nyugta. A jó hír az, hogy Jézus Krisztus által jöhetünk gondjainkkal, bajainkkal, bűneinkkel a kegyelem királyi trónjához. Ott kiönthetjük a szívünket annak, aki nemcsak meghallja a nyomorúságainkat, hanem képes azon segíteni. Élj ezzel a kivételes lehetőséggel a mai napon is. Ne félj attól ami nincs, hanem higgy abban, aki tudja pótolni azt, ami lesz az ő kegyelméből!

„Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek” (2Kor 9,8)

Isten a végtelen szeretetet folytán gondoskodik a gyermekeiről. A legnagyobb gondoskodása az, amikor Jézus Krisztus által kegyelmet gyakorolt az életed felett. Isten jósága azonban nemcsak abban mutatkozik meg, hogy kegyelmet nyertél az örök életre, hanem abban is, hogy kegyelmet nyertél kegyelemre. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Isten mind a lelki és fizikai szükségeidről képes és akar gondoskodni. Ez a gondoskodás a szükséget tölti be és nem a pénztárcád. Ezt a kettőt nem szabad összekeverni. A teremtő Istened tudja nagyon jól, hogy mire van szükséged a mindennapokban, és ő ad erőt a munkához, esőt a terméshez, előrehaladást a feladataidban, kenyeret az asztalra. Lehet, hogy ezt természetesnek tekinted, de ez nem más mint Isten jósága feléd. E természetes gondoskodás mellett tapasztalhatod meg azt a különleges gondviselést, amely egyet jelent a csodával. Biztosan átéltél már ilyet! Miért ad kegyelemet kegyelemre az életedben? Azért, hogy te is olyan kegyelmes és irgalmas legyél embertársaid irányába mint ahogy Isten feléd. Amilyen bőséges Isten szeretete feléd, legyen olyan bőséges a jótéteményed mások felé. Erre buzdít Isten igéje, ez a te hívatásod, így mutathatod be igazán Isten szeretetét másoknak. Gyakorold magad ma is ebben!

„Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja” (Ézsaiás 40,29)

Ha vége nélküli harcban van az ember, akkor előbb utóbb elfogy az ereje. Lehet, hogy te is ebben a helyzetben vagy jelenleg? Mindent megtettél, de nem segített nem vitt előrébb. Mit kell ezek után tenned? Tölts több időt Istennel és figyelj arra, amit mondani akar neked. Mindaddig amíg nem adod fel a saját magad próbálkozásait, terveit, akaratod, addig semmi esélyed a győzelemre. Új erő van szükséged, amelyet csak akkor élsz át az életedben, ha kész vagy teljesen Istenre bízni magad. Ha úgy érzed magad, hogy a házasságodban, munkádban, egészségedben, anyagi helyzetedben és feladataidban vannak dolgok, amelyek meghaladják képességedet, bölcsességedet és erődet hagyatkozz arra a drága ígéretre amely arra buzdít, hogy Isten erőt ad a megfáradt vándornak és az erőtlen erejét megsokasítja. Engedd, hogy Isten átvegye terheidet, átvegyen téged. Pihenj meg védő karján a jelenlétébe és engedd át, hogy Ő intézze dolgaidat. Hagyatkozz rá teljesen ma is!