FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (1János 4,10)


„Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért”(1János 4,10)

Az igazi szeretet forrása maga Isten. Miközben arra buzdít János apostol, hogy szeressük egymást, néha ott van a szívünkben a fal, neheztelés és megannyi felgyülemlett dolog, amelyek, mint hatalmas gátak meggátolják azt, hogy egymást szeressük. Szeretni azt, aki hátad mögött kibeszél, szeretni azt, akiben megbíztál és ellened tör. Szeretni azt, akiben látod a képmutató viselkedést. Szeretni azt…és a felsorolást talán reggelig folytathatnák. De hogyan szeressek? Ha magamba nézek, akkor néha olyan lehetetlen feladatnak látom ezt a felhívást. Ekkor jön János apostol és bemutatja Isten szeretetét. Aki nem azért szeretet mert megérdemelted volna, vagy mert valami jó pontot tettél irányába. Egyszerűen csak szeretet. Sőt, Ő szeretet először, amikor még a te iránta való szeretetednek nyoma sem volt. Ugyanakkor ez a szeretet áldozatkész, hiszen Isten elküldte az Ő Fiát, engesztelő áldozatul a bűneinkért. Ez Isteni szeretetet, amellyel nem lehet születni, amelyet nem lehet eltanulni, amelyet nem lehet utánozni. Ez az szeretet akkor nyilvánulhat meg az életedben, ha Istennek adod át a szíved teljesen, hogy minden emberi indulat semmivé váljon, és minden Isteni tulajdonság pedig ragyogjon benned!

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (1János 4,6)

„Mi az Istentől vagyunk: aki ismeri az Istent, hallgat reánk, aki nincsen az Istentől, nem hallgat reánk. Erről ismerjük meg az igazságnak lelkét és a tévelygésnek lelkét” (1János 4,6)

János apostol egy nagyon fontos igazságot említ meg ebben az egy igeversben. Az egymás iránti tisztelet és engedelmesség egyik fő jellemvonása annak, aki Istentől van. Aki nincs Istentől nemcsak, hogy tévelyeg Isten nélkül, de másokat is arra csábít, és mindenkinél magasabbnak tartja magát szellemi értelemben. Az ilyen ember nem inthető, nem tanítható, nem nevelhető és nem formálható. Sokszor előfordul, hogy gyülekezetekben önjelölt missziómunkások, vezetők állnak elő azzal a vággyal, hogy majd ők mindent helyre tesznek. Ezt meg is próbálják, de nem Isten és igéje szerint, hanem saját elgondolásaik és látásuk szerint. Hamar kiderül az és nyilvánvalóvá válik, hogy az ilyen embereknek munkája mögött nincs Isteni elhívás vagy megbízatás. A legnyilvánvalóbbá pedig akkor válik, amikor nem hallgat senkire, még Istenre sem, mert úgy gondolja, hogy az ismeret és tapasztalat tökéletes birtokában van. Rendszerint innen fakadnak a szakadások. Ellenben az, aki Istentől van, aki az Úrhoz tartozik azt jellemzi az lázat, és az engedelmesség. Az Úr adjon kegyelmet ilyenekké válni!

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (1János 4,4b)

„…mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van” (1János 4,4b)

János apostol előre tekintve nemcsak arról beszél, hogy az Antikrisztus lelke miként fog megjelenni és sokakat miként igyekszik elhitetni, hanem arról is ír, hogy az Úr gyermekei nem kell féljenek, mert az, Aki bennük van nagyobb az Antikrisztus lelkénél és annál is, ami a világban van. Néha, amikor körbe nézek és látom a világban levő gonoszságot megrémülök. Hova tud ez a világ még elfajulni? – kérdezem magamtól. Ha a keresztyénségre tekintek ezekben a napokban, elszomorodik a szívem, hiszen látom az olyan lelkületet, amely nem Isten népéhez való. Ugyanakkor jön az igei buzdítás, hogy ne rémüljünk meg, mert Isten a Szentlelke által bennünk él, velünk van. Azt mondják, hogy amikor egy híres tábornok csatára készült, észrevette, hogy remegnek a térdei. Megvetően nézett a lábaira és így szólt: “Reszkettek? Pedig, ha tudnátok, hogy hova viszlek titeket a következő fél órában, sokkal jobban reszketnétek.” Lehet, hogy a mi térdeink is reszketnek, pedig lehet, hogy még ennél nagyobb támadások is érnek majd minket. Istenben megerősödhetnek a mi remegő térdeink és imádságra kulcsolt kezeink, mert nagyobb az, aki bennünk van. Ezt ne felejtsd el soha!

VISSZAÉLT SZABADSÁG…

Mert ti szabadságra hívattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak” (Gal 5,13).

Feje tetejére áll a világ ezekben az időkben. Csupáncsak egy ok kell, és máris tüntetés, lázadás, hangoskodás, engedetlenkedés és még megannyi emberi megnyilvánulás lép előtérbe. George Floyd halála is inkább ok volt arra, hogy az egész világon megmozdulások történjenek, mintsem együttérző segítőkészség. Mi alapján mondom? Az alapján ahogy az emberek viselkednek: öklüket rázzák, verekednek, törnek, zúznak, rabolnak. Hol itt az együttérző szeretet? Olyan a világ, mint egy megvadul méhkas. Szabadságot skandálnak, és ebben a szabadságban igazából világosan előjön az a gonoszság és emberi, ami ott mélyen van az Isten nélküli emberben.

Ezzel egyidőben nem ilyenformában, sokkal finomabban, szelídebben, a keresztyén világ is átmegy egyfajta lázadáson, hiszen veszélyben látja a maga szabadságát. Na nem azért, mert üldöztetések lennének. Nem is azért, mert a keresztyének nyomorognának a jelenlegi időkben. Inkább csak azért, ami emberi, ami az emberrel született: NE MONDJA MEG SENKI, HOGY MIT TEGYEK! Igaz, hogy nem megyünk ki táblákkal az utcára, vagy nem kiáltunk tiltakozó mondatokat a médiában, de mégis benne van a levegőben. Egyszerű dolgokban van jelen, ami mindent elárul. Megkérdezte valaki tőlem, hogy milyen volt az elmúlt három hónapom? Többek között a végén megemlítettem, hogy ennyi lázadó magatartást a keresztyén világban, legalábbis az országunkra összpontosítva csak, mint az elmúlt időkben nem láttam ezelőtt. Mindig is tudtam, hogy a hívő ember is csak ember, hiszen magam életében tapasztalom. De ennyi gonoszság, testiesség honnan van még bennünk? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (1János 4,1)

„Szeretteim, ne higyjetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba” (1János 4,1)

Már az Úr Jézus Krisztus is figyelmeztette a tanítványait arra, hogy sokan jönnek majd az Ő nevében, és hamis dolgokat prófétálnak. Erre figyelmeztet János apostol is, amikor arra serkent, hogy ne higgyünk minden léleknek. Nem hitetlenkedésre buzdít az apostol, hanem arra, hogy Isten Szentlelke által legyen egy egészséges szűrőnk, amely által észrevehetjük azt, hogy ha valaki hamis dolgokkal áll elő. Napjainkban sok tanító, vallás, egyház, vagy mozgalmak alapítói állnak elő hangos kijelentéseikkel, melyben azt bizonygatják, hogy Istentől való kijelentésekkel bírnak. Ha valamikor szükségünk volt arra, hogy keressük és olvassuk Isten igéjét akkor most eljött ennek az ideje. Csak akkor ismerjük meg a hamis dolgot, ha ismerjük az igazságot. Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk azt, hogy ki tér el az Isteni kijelentéstől, szükséges, hogy mi legyen mindenekelőtt tisztában azzal, hogy mit tanít Isten igéje Istenről és dolgairól. Adjon az Úr kegyelmet, hogy lelkileg nyitott szemmel járjunk, és hogy ragaszkodjunk a valós Isteni Szóhoz.