Belső szabály

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének

Belső Szabályzata

 Bevezetés

  1. cikkely

A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet Szervezeti és Működési Alapszabályzata 7. cikkelyének 4. bekezdésében kimondja, hogy a baptista gyülekezetek, az Alapszabályzat és a Hitvallomás tiszteletben tartásával, megalkothatják saját szervezeti és működési szabályaikat. Ugyanakkor, az Alapszabályzat a 65. cikkely 3. bekezdésében a Magyar Baptista Szövetség számára is lehetővé teszi egy belső szabályzat megalkotását ugyanazon feltételek mellett. Ennek értelmében készült a jelen Belső Szabályzat.

  1. cikkely

A jelen Belső Szabályzat célja, hogy olyan intézkedéseket és eljárásokat írjon elő, amelyek nem szerepelnek az Alapszabályzatban, de fontosak a Magyar Baptista Szövetség és a gyülekezetek igei működéséhez, vagy szerepelnek az Alapszabályzatban, de magyarázatra szorulnak. A gyülekezetek autonómiájának tiszteletben tartása mellett, Belső Szabályzatunk a Szövetségünkhöz tartozó gyülekezetekben, ügyrendi és alapszabályzati kérdésekben az ugyanazon alapelvek szerinti eljárást kívánja elősegíteni.

I. A gyülekezetek megalakulása

  1. cikkely

Az Alapszabályzat 7. cikkelyének 4. bekezdése alapján a helyi gyülekezetek saját belső szabályokat fogalmazhatnak meg működésükkel kapcsolatban, ha ezt a gyülekezeti életük számára szükségesnek tartják. Ezek a szabályok nem mondhatnak ellent sem az Alapszabályzat, sem a Hitvallomás előírásainak, sem pedig a jelen Belső Szabályzatnak. A gyülekezetek elsősorban a következő területeken szabályozzák működésüket: a közgyűlések megtartása, a gyülekezet jó rendjének megőrzése, a tagfelvétel, a fegyelem gyakorlása, a szolgálattevők és a bizottság megválasztásának módja.

  1. cikkely

A helyi gyülekezetek partneri kapcsolatokat tarthatnak olyan belföldi és külföldi gyülekezetekkel, illetve szervezetekkel, amelyek elősegítik a gyülekezetek misszióját, tanításukban és gyakorlatukban nem térnek el a Biblia tanításától, tiszteletben tartják Szövetségünk Hitvallását és Alapszabályzatát.

   5. cikkely

a. A gyülekezet vagy leánygyülekezet alakuló dokumentuma, az Alapszabályzat 8. cikkelyének 2. bekezdésében meghatározott adatokon kívül, tartalmazza az alakító tagok azon nyilatkozatát is, amelyben kijelentik, hogy önként vesznek részt a gyülekezet alakításában, és megfelelnek az Alapszabályzat 7. cikkelyének 1. bekezdésében meghatározott követelményeknek a baptista gyülekezeti tagságot illetően.

b. A gyülekezetet alapítani baptista hívők csoportja először leánygyülekezetet hoz létre. A leánygyülekezet akkor válhat teljes jogkörű gyülekezetté, ha betölti az alábbi két feltételt: a) legyen legalább két, az anyagyülekezet által is elismert és jóváhagyott igei szolgálattevője, b) a jogi személyiséggé válás kérését megelőző öt évben a szövetségi járulékuk legyen kifizetve.

  1. cikkely

Az így megalakult gyülekezet nevében szerepel a helység neve, ahol a gyülekezet működni fog, és hogy a gyülekezet magyar, illetve roma baptista gyülekezet.

II. Tagok és hozzátartozók

  1. cikkely

A gyülekezet csak azokat a személyeket meríti be és veszi fel tagjai sorába, akik megfelelnek az Alapszabályzat 11. cikkelyének 1. bekezdése előírásainak, és betöltötték 14. életévüket. A 16 évesnél fiatalabb személyek esetében a tagfelvételhez, a vallástörvény értelmében, a szüleiknek vagy nevelőiknek is hozzá kell járulniuk.

  1. cikkely

Amikor a gyülekezet az új tagok felvételi eljárást megszabja, figyelembe veszi:

  1. a tagfelvételt kérelmező személy bizonyságtétele hangozzon el a gyülekezet tagsága előtt;
  2. a tagfelvételről végső soron a gyülekezet közgyűlése szavazás által dönt, a lelkipásztor és a bizottság ajánlására.
  1. cikkely

A gyülekezet tagjainak jogait és kötelességeit az Alapszabályzat 12. cikkelye fogalmazza meg. Az itt említettek mellett a gyülekezet tagjainak kötelességük, hogy a Szentírás tanítása szerint éljenek, és támogassák a gyülekezet misszióját imádkozással, önkéntes szolgálattal, úgy a lelkiek, mint az anyagiak területén.

  1. cikkely

A tagok saját gyülekezetük istentiszteleteit rendszeresen látogatják. Ha egy gyülekezeti tag munkahelyi, tanulmányi, családi vagy más okok miatt gyülekezetétől időszakos távollétre kényszerül, akkor ezt közli a gyülekezet vezetőségével. Ha távolléte meghaladja a 6 hónapot, akkor távolléte idejére csatlakozzon egy tartózkodási helyéhez közel eső baptista gyülekezethez.

  1. cikkely

A gyülekezeti tagok fegyelmi eljárásával kapcsolatban a gyülekezet a következőket veszi figyelembe:

  1. a fegyelmezés alázattal, a bűnös megtérése és helyreállása, a gyülekezet jó bizonyságtételének megőrzésének érdekében, kizárólag Isten Igéjéhez ragaszkodva legyen gyakorolva;
  2. a fegyelmezést általában fokozatosan alkalmazzuk, (azaz a lehető legkisebb nyilvánosság előtt és a legenyhébb eljárással kezdve, amely megtéréshez vezethet), az ettől való eltérés csak kimondottan indokolt esetekben lehetséges;
  3. a tagsággal járó jogok időleges felfüggesztése állhat egy vagy több jog felfüggesztéséből. A fegyelmi eljárás alatt lévő személlyel világosan közölni kell, hogy melyek azok a jogok, amelyeket a gyülekezet felfüggesztett;
  4. a fegyelmi eljárás alatt álló személyek nem veszítik el tagságukat. Amennyiben a fegyelmezés az úrvacsorai közösségtől való megfosztást is jelenti, ezt bejegyzik a közgyűlés jegyzőkönyvébe, és ez a szavazati jog felfüggesztésével is együtt jár;
  5. az időlegesen fegyelmi eljárásban részesülő személyt a gyülekezet akkor állítja helyre, ha annak megtérése és a vétség esetleges jóvátétele nyilvánvalóvá lett;
  6. a gyülekezetből való kizárást az Anyakönyvben rögzítik.
  1. cikkely

Az a gyülekezeti tag, aki érdektelenségből nem látogatja a gyülekezet istentiszteleteit, elveszíti gyülekezeti tagságát. Érdektelenségnek számít, ha valaki 6 hónapon át általában hiányzik a gyülekezet istentiszteleteiről, egészségi okokon kívül, anélkül, hogy tagságát ideiglenesen vagy véglegesen más gyülekezetben gyakorolná.

  1. cikkely

Mielőtt a gyülekezet vezetősége egy tag visszavonulását megállapítaná, amennyiben lehetséges, látogassa meg őt lelkigondozói szándékkal.

  1. cikkely

A kizárt vagy visszavonult személyeket a gyülekezet hozzátartozónak tekintheti mindaddig, amíg a gyülekezet szolgálatát a kizárt vagy visszavonult személy fogadja, nem kifogásolja, a gyülekezet bizonyságtételét nem károsítja, illetve, amíg kilépését és egy másik egyházhoz való esetleges csatlakozását írásban nem közli.

  1. cikkely

A baptista hívek be nem merített gyermekei a gyülekezet hozzátartozóinak számítanak, amíg nagykorúvá nem válnak.  A gyülekezet hozzátartozóinak tekinthetők nagykorúvá válásuk után is, ha ezt igénylik. Azokat a személyeket, akik részt vesznek a gyülekezet istentiszteletein, de a gyülekezethez való csatlakozási szándékukat nem jelezték, látogatóknak vagy barátkozóknak tekintjük. Ezeknek a személyeknek nem lehetnek igényeik és követeléseik a gyülekezet felé.

  1. cikkely

A hozzátartozók eljegyzésük és házasságkötésük alkalmával nem részesülhetnek ugyanolyan istentiszteleti szertartásban, mint a gyülekezet tagjai. A hozzátartozók és a látogatók gyermekeit is be lehet mutatni, ha a gyülekezet vezetősége jónak látja.

  1. cikkely

Hívőnek nem hívővel[1] történő házassága esetén, illetve nem bibliai újraházasodása esetén nem gyakorolunk kézrátételes áldást és istentiszteleti keretben való ünneplést. A nem bibliai házasságkötés, elválás, illetve újraházasodás esetén a gyülekezet fegyelmi eljárást gyakorol. A fegyelmezési eljárás alá vont személy tagságból adódó jogait akkor gyakorolhatja újra, ha őszinte megbánást tanúsít, megtérésének gyümölcsei nyilvánvalóak lesznek, és kéri tagsági jogaiba való visszahelyezését.

III. A gyülekezet működése és tevékenysége

  1. cikkely

A gyülekezetben a lelki és diakóniai szolgálatok, ha formailag el is különülnek egymástól, közös céllal rendelkeznek: Isten Országának terjesztése. Mindkét szolgálati formát lelkileg érett emberek végzik Isten Igéjének útmutatása szerint.

  1. cikkely

A baptista gyülekezetek istentiszteletein a kultikus aktusokat a megválasztott és felavatott szolgálattevők végzik, szolgálatba állításuk függvényében. A bemerítés, az úrvacsora kiszolgáltatása, a lelki szolgálattevők felavatása és az egyházi házasságkötés kultikus aktusai kizárólag a felavatott szolgálattevők (lelkipásztor, gyülekezeti vén, diakónus) hatáskörébe tartoznak.

  1. cikkely

A gyülekezeti vén felavatásához háromnegyedes szavazati többségre van szükség, míg a diakónus kétharmados többséggel választható meg. Ebből kifolyólag a gyülekezeti vén nagyobb lelki tekintélynek örvend, és többnyire a lelki szolgálatok végzésében foglalatos. A diakónus hatásköre elsősorban adminisztratív jellegű, de abban az esetben, ha a helyi gyülekezet és lelkipásztora jónak látja, azonos lehet a gyülekezeti vén hatáskörével.

  1. cikkely

A lelkipásztor, illetve a helyi gyülekezet vezetősége, a helyi gyülekezet szükségeinek függvényében megbízhatja a gyülekezet elöljáróját a temetési istentisztelet megtartására és a gyermekbemutatás szolgálatára.

  1. cikkely

A gyülekezet közgyűlése nyilvános vagy titkos szavazat által dönt a felvetett kérdésekben. A döntéshez szükséges szavazatokhoz nem lehet odaszámolni a tartózkodó vagy az érvénytelen szavazatokat.

IV. A gyülekezet szolgálattevői

  1. cikkely

A gyülekezet kétharmados szavazati többséggel választja meg a szolgálattevőket különböző igeszolgálatok végzésére (imaáhítat, bibliaóra, igehirdetés).

  1. cikkely

(1) A szolgálatba állításnak kétféle módja van: szövetségi szintű felavatás (lelkipásztor, gyülekezeti vén, diakónus, misszionárius), és helyi szintű szolgálatba állítás (ifjúsági vezető, vasárnapi iskolai tanító, ének-zenei szolgálattevők-, kiscsoportok vezetői, és az igeszolgálatok vezetőinek megbízása).

(2) A szövetségi szintű felavatás ünnepi istentisztelet keretében történik. A helyi szintű kirendelés egy vasárnapi istentisztelet keretében történik. Az igei szolgálatot (imaóra, bibliaóra, igehirdetés) végzők szolgálatba állítása megválasztásuk alapján történik.

(3) A gyülekezet többi szolgálattevőinek (ifjúsági vezető, vasárnapi iskolai tanítók, ének-zenei szolgálattevők-, kiscsoportok vezetői, stb.) szolgálatba állítása is a gyülekezet közgyűlésének jóváhagyásával történik.

  1. cikkely

(1) A lelkipásztor meghívása írásban történik, a közgyűlés minimum háromnegyedének szavazata alapján. Ha egy lelkipásztort egy több gyülekezetből álló körzet hív meg, a körzet minden gyülekezetében szükséges a titkos szavazás. Ebben az esetben a körzet gyülekezeteinek közgyűlésein szavazó tagok összességének háromnegyedére van szükség a meghíváshoz.

(2) Az írásos meghívó tartalmazza a szavazás dátumát, a szavazók létszámát és a szavazás eredményét. A meghívott lelkipásztor a meghívó levél átvétele után két hónapon belül válaszol a meghívó gyülekezetnek. A meghívó- és a válaszlevél egy-egy példányát, a gyülekezet, illetve a lelkipásztor a missziókerület titkárának és a Szövetség irodájának is megküldi, nyilvántartás végett.

(3) A teológiára jelentkező testvéreknek a gyülekezet szintén háromnegyedes szavazati aránnyal adhat érvényes ajánlást.

(4) Ha egy lelkipásztor új gyülekezetben (körzetben) vállal munkát, a gyülekezet beiktatási istentiszteletet tart, amelyben az iktató bizottság kézrátétellel imádkozik a lelkipásztorért.

(5) A nyugdíjba vonult lelkipásztor, ha szolgálatát igénylik, egy évig tovább szolgálhat lelkipásztori vagy ügyintéző lelkipásztori minőségben. Szolgálata, évente meghosszabbítható a jelen cikkely 1. pontja szerint.

  1. cikkely

A lelkipásztor-jelöltek felavatása az Alapszabályzat 22. cikkelyének alapján a következőképpen történik:

  1. A gyülekezet titkos szavazás alapján hívja meg lelkipásztorát. Ha több jelölt neve is felmerül, a szavazás több fordulóban is történhet, míg végül egy személlyel kapcsolatban szavaz a gyülekezet. A meghíváshoz háromnegyedes szavazati többség szükséges.
  2. Amennyiben hat hónapi szolgálat után a jelölt nem lép vissza, a gyülekezet titkos szavazással megerősíti a jelölt meghívását a szavazatok háromnegyedes többségével. A gyülekezet, a missziókerület tanácsán keresztül, kéri a Szövetség Elnökségét a felavatás elvégzésére. A kérvénynek tartalmaznia kell a szavazás dátumát, a gyülekezet szavazati joggal rendelkező tagjainak számát, a gyűlésen részt vevők számát és a szavazás számszerűsített eredményét.
  3. A Szövetség Elnöksége, miután a felavatandó személyt megvizsgálta hitelvi, erkölcsi és szolgálati képességek szempontjából, a gyülekezet vezetőségével egyeztetve kinevezi az avató bizottságot;
  4. Az avató bizottság az ünnepi istentisztelet keretében meghallgatja az avatandó lelkipásztor bizonyságtételét megtéréséről és elhívásáról, valamint kikérdezi hitelvi meggyőződése felől, majd ezt követően kézrátétellel imádkozik érte.
  5. A felavatás után, az avató bizottság elnöke átadja a felavatást igazoló okmányt. 
  1. cikkely

A gyülekezeti vén és a diakónus avatása a lelkipásztorrá avatás gyakorlatával azonos, azzal a különbséggel, hogy a felavatást a gyülekezet a Missziókerület Tanácsától kéri, amely a Szövetség Elnökségével egyeztetve kinevezi az avató bizottságot.

  1. cikkely

A lelkipásztorrá avatás felhatalmazást jelent kultikus aktusok végzésére az ország egész területén és annak határain túl. A gyülekezeti vén és a diakónus szolgálati területe a helyi gyülekezetre és annak körzetére terjed ki, illetve ahol a felavatásának megfelelő szolgálattal megbízták.

  1. cikkely

Az Alapszabályzat 32. cikkelyének 7. bekezdése szerint a lelkipásztorral nem rendelkező gyülekezet megbízhatja presbiterséggel a gyülekezet egy szolgálattevőjét. Ha ez a megbízott szolgálattevő gyülekezeti vén, felavatásának megfelelően végezheti a kultikus gyakorlatokat a gyülekezetben és annak körzetében. Ha a megbízott presbiter nem felavatott személy, nem végezhet olyan kultikus gyakorlatokat, amelyek csak a felavatott személyek hatáskörébe tartoznak.

  1. cikkely

A lelkipásztor feladatkörének egy részét átadhatja olyan szolgálattevőknek, akik a rájuk bízott feladatok végzésére jogosultak és alkalmasak.

  1. cikkely

Az ügyintéző diakónus szolgálata kimondottan anyagi és adminisztratív jellegű. Szolgálatba állítása nem igényel istentisztelet kereteiben történő különösebb eljárást. Szolgálatát az Alapszabályzatban található előírások szerint végzi.

  1. cikkely

A paráznaság bűnébe esett testvéreink, a felemás igában élők, a hívő életükben elváltak, vagy elválás utáni újraházasodottak alkalmatlanok arra, hogy diakónusok, gyülekezeti vének vagy lelkipásztorok legyenek. Az a testvér, aki házasságtörést követett el, nem hívőt vett feleségül, vagy elvált házastársától, tetteinek következtében alkalmatlanná vált arra, hogy a diakónus, a gyülekezeti vén vagy a lelkipásztor szolgálatát gyakorolja.

  1. cikkely

A felavatott lelki szolgálattevők kiértékeléséről a gyülekezet titkos szavazással dönt (bizalmi szavazás). A bizalmi szavazás egy lelki szolgálattevő saját kérésére is történhet. A bizalmi szavazás mindkét esetben a kérés kifejezése után leghamarabb két hét elteltével valósulhat meg. A bizalmi szavazást kérő gyülekezet, illetve felavatott szolgálattevő, előzetesen egyeztet a Missziókerület Tanácsával és a Szövetség Elnökségével. A Missziókerület vagy a Szövetség tanácsadói jelleggel képviselteti magát azon a közgyűlésen, amelyen a bizalmi szavazás történik. A Szövetség vagy a Missziókerület képviselője, felkérés esetén, a közgyűlést is levezetheti.

  1. cikkely

A felavatott szolgálattevők felavatásból adódó szerepkörének felfüggesztése bizalmi szavazás eredményeképpen, vagy felmondás következtében történhet.  A felavatott szolgálattevő felavatásából adódó szerepköre megszűnik, ha három éven belül egy Szövetségen belüli egység sem állítja vissza felavatott szolgálattevői szerepkörébe. Három év eltelte után felavatott szolgálattevői minőségében csak a Missziókerület Tanácsának ajánlatára és a Szövetség Tanácsának jóváhagyásával szolgálhat. Az Alapszabályzat 23. cikkelye 4. bekezdése értelmében a vallásfelekezeten belüli egységek alatt a következőket értjük: gyülekezet, missziókerületek tanácsa, Szövetség Tanácsa és Elnöksége.

  1. cikkely

Egy alkalmazott lelkipásztor fizetésének összegét – amennyiben munkakönyve a Szövetségnél van – az Elnökség határozza meg, a Szövetség által alkalmazott bértábla alapján. A sorra kerülő fizetésemelések mértékét, az Elnökség javaslatára, a Szövetség Tanácsa határozza meg, amelyet a helyi gyülekezet jóváhagy. 

  1. cikkely

Ha egy lelkipásztor nélkül maradt körzet nem kezdeményezi ügyintéző lelkipásztor meghívását, a missziókerület tanácsa felajánlja segítségét ebben. Az ügyintéző lelkipásztor elfogadása az Alapszabályzat előírásainak megfelelően történik. Egy lelkipásztor ügyintézői szolgálatot saját körzetének beleegyezésével vállalhat.

  1. cikkely

A gyülekezetek, szükségeik függvényében, gyülekezeti elöljárót (vezetőt) választhatnak, aki segíti a lelkipásztort és a gyülekezet bizottságát adminisztratív és lelki szolgálatokban. A gyülekezeti elöljáró tagja a gyülekezet vezető-bizottságának.

V. A gyülekezet vezetése és szervezése

  1. cikkely

A közgyűlésen szavazásra jogosult tagok szükséges létszámának megállapításakor nem veszik figyelembe azokat a tagokat, akik a közgyűlést megelőző 6 hónapon át betegség, érdektelenség vagy távollét miatt nem látogatták a gyülekezet istentiszteleti alkalmait.

  1. cikkely

Krízishelyzetben a gyülekezet lelkipásztora, bizottsága, vagy a teljes jogú tagok egyharmada írásban kérelmezheti a missziókerület tanácsának, illetve a Szövetség vezetőségének segítségét. Krízishelyzet alatt értjük azt a problémát, amelyre helyi szinten a gyülekezet nem talált megoldást, illetve meghaladja a gyülekezet hatáskörét. Sürgősségi esetben a lelkipásztor, a bizottság vagy a teljes jogú tagok egyharmada (amennyiben aláírásukat adták, vagy kérésüket jegyzőkönyvbe rögzítették) más kommunikációs eszközöket is igénybe vehetnek a Szövetség felé.

  1. cikkely

A gyülekezet négyévenként tart választói közgyűlést, vagy ahányszor arra szükség van. Abban az esetben, ha a gyülekezet nem a szövetségi választási évben tart választást, a megválasztottak mandátuma a legközelebbi szövetség által meghirdetett választási évig tart.

  1. cikkely

A vezető-bizottságot az igeszolgálatra előzetesen megválasztott személyek közül választják. A jelölés és a választás módját a gyülekezet saját szabályai szerint végzi az Alapszabályzattal összhangban.

  1. cikkely

a. A teljes jogkörű gyülekezetek tagszámukhoz képest a következőképpen küldhetnek képviselőket a missziókerület, illetve az országos kongresszus közgyűléseire:

– 20-50 tag között: 1 képviselő

– 51-100 tag között: 2 képviselő

– 101-150 tag között: 3 képviselő

– 151-200 tag között: 4 képviselő

– 201-250 tag között: 5 képviselő

– 251-300 tag között: 6 képviselő

– 301-350 tag között: 7 képviselő

– 351-400 tag között: 8 képviselő

Ezen felül, minden megkezdett 50 tag után egy-egy képviselő.

 

b. A leánygyülekezetek tagjai az anyagyülekezetek tagjaival együtt jönnek számításba. Az 50 tag alatti körzetek a lelkipásztoron kívül küldhetnek még egy képviselőt.

c. Ha egy teljes jogkörű gyülekezet tagszáma 20 alá csökken, önállóan nem küldhet képviselőt a kongresszusokra és a missziókerületi közgyűlésekre. Az ilyen gyülekezet tagságát a körzetközponthoz számolják és a körzetközpont az így módosult tagszám szerint küldi a képviselőit.

d. egy gyülekezet küldötteinek számát, a kongresszust vagy a missziókerületi gyűlést megelőző évre vonatkozó statisztika alapján kell megállapítani.

VI. A missziókerületek működése

  1. cikkely

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségén belül, missziókerületek létesülnek és működnek az Alapszabályzat 79. cikkelye alapján. A missziókerület egy földrajzi területen levő gyülekezetek társulása egymás támogatására és a misszió végzésére. 

  1. cikkely

A missziókerületekhez tartozó gyülekezetek képviselői minden év végén, vagy ahányszor erre szükség van, közgyűlést tartanak a missziókerülethez tartozó gyülekezetekben felmerülő kérdések megvitatására, a gyülekezetek kölcsönös támogatásának elősegítésére és a gyülekezetek közös missziójának összehangolására.

  1. cikkely

A missziókerületet egy 5-7 tagú missziókerületi tanács vezeti, amelyet a gyülekezetek képviselői 4 évre választanak meg a Szövetségben tartandó választási évet megelőző missziókerületi közgyűlésen. A Missziókerületi Tanács összetétele a következő: elnök, alelnök, titkár, pénztáros, 1-3 tanácstag.

  1. cikkely

A missziókerületek tanácsába azok a felavatott aktív lelkimunkások (lelkipásztorok, gyülekezeti vének, diakónusok) jelölhetők, akik felavatásuk óta már legalább öt éve szolgálatban állnak. 

  1. cikkely

Ha egy mandátum ideje alatt egy megválasztott missziókerületi tanácstag más missziókerületbe költözik, elveszíti az előbbi missziókerületben nyert tisztségét, és helyébe más személyt választanak. Egy tanácstag halála vagy akadályoztatása esetén a missziókerület tanácsa új tanácstagot hív be, a választó közgyűlés szavazatának eredményét figyelembe véve, a következő legtöbb szavazatot kapott jelölt személyében, akit a missziókerület soron követő közgyűlése jóváhagy.

  1. cikkely

A missziókerület közgyűlésének feladatköre:

  1. évente egyszer vagy szükség szerint ülésezik, elfogadja a Missziókerületi Tanács tisztségviselőinek beszámolóját;
  2. végrehajtja a Szövetség Kongresszusának határozatait;
  3. négyévenként megválasztja a Missziókerület Tanácsát egyszerű szavazati többséggel, és azokat, akik képviselik a missziókerületet a Szövetség Tanácsában, valamint a pénzügyi ellenőröket;
  4. jóváhagyja a Missziókerületi Tanács döntéseit, javaslatait, tervezeteit;
  5. meghatározza a pénzbeli járulék mértékét, amellyel a gyülekezetek támogatják a missziókerület működését.
  1. cikkely

A Missziókerületi Tanács feladatkörei:

  1. megszervezi a missziókerületekhez tartozó gyülekezetek lelki, vallási, oktatási, jótékonysági tevékenységét, felvigyázza azoknak lelki életét, látogatja a gyülekezeteket, megszervezi a közös rendezvényeket, és elősegíti az evangelizálást és a missziót;
  2. kéthavonta ülésezik vagy ahányszor erre szükség van;
  3. képviselőt küld a Szövetség táborainak vezetőségébe;
  4. felvigyázza a Hitvallás, az Alapszabályzat és a Belső Szabályzat betartását;
  5. megvédi a missziókerületekhez tartozó gyülekezetek érdekeit;
  6. dönt a gyülekezeti vének, diakónusok felavatásáról és fegyelmezéséről;
  7. segíti a gyülekezeteket az ügyintéző lelkipásztor meghívásában;
  8. lelkigondozza és támogatja a lelkipásztorokat;
  9. segíti a körzetek megalakítását és módosítását;
  10. orvosolja a gyülekezetek krízishelyzeteit;
  11. felügyeli a területén működő bibliaiskolák működését;
  12. előkészíti a missziókerületi közgyűlést. 
  1. cikkely

A missziókerület elnökének feladatköre:

  1. kéthavonta vagy szükség szerint, a titkárral egyeztetve, összehívja a Missziókerület Tanácsát, és vezeti annak gyűléseit;
  2. lehetőség szerint látogatja a missziókerülethez tartozó gyülekezeteket és lelkipásztorokat;
  3. felel a missziókerület szellemi és anyagi javaiért;
  4. határozati javaslatokat terjeszt a Missziókerület Tanácsa elé;
  5. keresi és munkálja a Szövetség többi missziókerületeivel, gyülekezeteivel és intézményeivel a jó testvéri kapcsolatot;
  6. megszervezi a missziókerületben a lelkipásztori találkozókat és egyéb rendezvényeket;
  7. képviseli a missziókerületet.
  1. cikkely

A missziókerület alelnökének feladatköre:

  1. helyettesíti az elnököt, ha erre felhatalmazást kap;
  2. segíti az elnököt feladatainak elvégzésében;
  3. elősegíti és felvigyázza a missziókerületben folyó gyermek- és ifjúsági munkát.
  1. cikkely

A missziókerület titkárának feladatköre:

  1. az elnökkel konzultálva előkészíti a Missziókerületi Tanács gyűléseinek napirendjét;
  2. felel a jegyzőkönyvek megírásáért, amelynek egy példányát továbbítja a Szövetség főtitkárának és a Missziókerületi Tanács tagjainak. Megőrzi a missziókerület hivatalos okmányait;
  3. felel a missziókerület levelezéséért.
  1. cikkely

A missziókerület pénztárosának feladatkörei:

  1. vezeti a missziókerület pénzügyvitelét;
  2. szükség szerint segíti a missziókerületekhez tartozó gyülekezetek pénztárosainak munkáját;
  3. ellenőrzi a gyülekezetek pénztárának működését.
  1. cikkely

A missziókerület ellenőrei felvigyázzák a közgyűlés határozatainak, valamint a törvény előírásainak tiszteletben tartását a missziókerület vagyonának kezelésében, és erről szükség szerint jelentést tesznek a missziókerület közgyűlésének.

VII. A Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége

A Tanács megválasztása és működése 

  1. cikkely

A Szövetség Választó Kongresszusa jóváhagyja a missziókerületek által megválasztott tanácstagokat.

  1. cikkely

Az egyes missziókerületek képviselőinek arányát a megválasztandó Tanácsban a hivatalban levő Tanács határozza meg, figyelembe véve az egyes missziókerületek nagyságát. A Szövetségi Tanács gyűlésén konzultatív jelleggel részt vehetnek: a gyülekezetek, vagy alegységek képviselői meghívás vagy írásos kérésük alapján. 

  1. cikkely

Egy tanácstag halála vagy akadályoztatása esetén annak missziókerülete egy másik képviselőt küld a Szövetség Tanácsába, a választó közgyűlés szavazatának eredményét figyelembe véve; a következő legtöbb szavazatot kapott jelöltet delegálja, akit a Szövetség soron követő kongresszusa jóváhagy.

  1. cikkely

Egy megválasztott szövetségi tanácstag akkor is megtartja mandátumát és tisztségét a Szövetség Tanácsában és Elnökségében, ha mandátuma alatt más missziókerületbe kerül. Ha egy missziókerület elnökét a Szövetség elnökének vagy főtitkárának választják, lemondhat missziókerületi tisztségéről. Helyette a missziókerület közgyűlése más személyt választhat.

 

Az Elnökség megválasztása 

  1. cikkely

Miután a missziókerületek megválasztották képviselőiket a Szövetség Tanácsába, a Szövetség elnöke, a választási év januárjában összehívja a Szövetség lelkipásztorait egy jelölő gyűlésre. A lelkipásztorok jelölő gyűlése jelölteket állít az elnökségi tisztségekre; egy, kettő vagy több jelöltet, figyelembe véve a tisztségek szolgálati munkaköreinek követelményeit, a jelölt személyek képességeit és készségét, a körzetek vezetőségének véleményét, valamint a missziókerületek arányos képviseletét.

  1. cikkely

(1) A jelölteket a lelkipásztori jelölő gyűlés szavazatuk arányának sorrendjében terjeszti a kongresszus elé megválasztásuk végett. A kongresszus módosíthatja a jelöltek névsorát.

(2) A kongresszus titkos szavazással választja meg az Elnökség tagjait.

  1. cikkely

(1) A Szövetség elnöki tisztségének betöltésére, a missziókerületek által megválasztott tanácstagok közül, a lelkipásztorok jelölő gyűlése tesz javaslatot, figyelembe véve a jelen szabályzatban megfogalmazott elnöki munkakört.

(2) Az elnöki tisztségre olyan személyeket javasol, akik megfelelő tapasztalattal, bölcsességgel, lelki látással és vezetői karizmával, rendelkeznek, a szövetség ügyeinek intézésében, valamint a bel- és külföldi, vallásos, jogi és polgári szervezetekkel való kapcsolatkeresésben és kibontakozásban méltányosan és hatékonyan képviselhetik a Szövetséget.

  1. cikkely

(1) Ha az elnök megválasztásának első fordulójában egyik elnökjelölt sem kapja meg az össz-szavazat egyszerű többségét, második fordulóra kerül sor, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vehet részt.

(2) Amennyiben az első fordulóban az első helyen egyenlő szavazatszámmal, kettőnél többen végeztek, mindannyian részt vesznek a második fordulóban. Ugyanez a szabály érvényes abban az esetben, ha az első fordulóban a második helyen több jelölt ért el azonos szavazatszámot.

  1. cikkely

(1) Halála vagy akadályoztatása esetén az elnököt a Tanács által megbízott alelnök helyettesíti a következő kongresszusig. A kongresszus jóváhagyja a Tanács döntését, és betölti a megüresedett tisztségeket.

(2) Indokolt esetben az elnök felmentéséről a Szövetség Tanácsa 2/3-os szavazati többséggel dönt, amelyet a 30 napon belül összehívott rendkívüli kongresszus jóváhagy, és új elnököt választ.

  1. cikkely

A megválasztott elnök mandátumának ideje alatt a Szövetség vezetését tekinti elsődleges feladatának. Az elnök a Szövetség részéről teljes fizetést kap, és szolgálatának ellátásához szükséges költségeit is a Szövetség fedezi. 

  1. cikkely

A főtitkári tisztség betöltésére a lelkipásztorok jelölő gyűlése a missziókerületek által megválasztott tanácstagok közül két jelöltet nevez ki. A jelöléskor figyelembe veszik a jelölt személyek jellemét, tapasztalatát, vezetési és szervezési képességeit, illetve a főtitkári szolgálat jellegzetességét és munkakörét.

  1. cikkely

A főtitkárt a kongresszus választja meg a tisztségre jelöltek közül négy éves időtartamra, amelynek leteltével ő újra jelölhető és választható; a mandátumok száma nem korlátozott. A főtitkár megválasztása után a Kongresszus megválasztja annak helyettesét.

  1. cikkely

A főtitkárhelyettes jelölése és választása a főtitkár jelölése és választása esetében felsorolt elvárások és eljárások szerint történik.

  1. cikkely

Az alelnököket a lelkipásztorok gyűlése a missziókerületek által megválasztott tanácstagok közül jelöli, figyelembe véve az alelnöki tisztségek munkaköreit és a jelölhető személyek alkalmasságát.

  1. cikkely

A kongresszus elé annak a négy személynek a neve kerül, akik a lelkipásztorok jelölő gyűlésén az alelnöki tisztség betöltésére a legtöbb jelölő szavazatot kapták. Ezekhez hozzá adják azoknak neveit, akik az elnöki, főtitkári és főtitkár-helyettesi tisztségekre voltak jelölve, de nem lettek megválasztva. A kongresszus ezekből a személyekből választja meg egyszerű szavazati többséggel a Szövetség négy alelnökét.

  1. cikkely

A megválasztott alelnökök kinevezése és megbízása a pásztorációs-, kommunikációs-, missziói- és oktatásügyi feladatkörökre az Elnökség első gyűlésén történik. Az Elnökség jogszerűen működik a Szövetségi Tanács első üléséig, amikor a Tanács jóváhagyja az alelnökök megbízását.

  1. cikkely

Az Elnökség bármely tagjának halála vagy akadályoztatása esetén a Tanács saját tagjai közül delegál egy helyettest az Elnökségben megüresedett tisztségre. Ezt a döntést az első munkakongresszus jóváhagyja. A megüresedett tanácstagi helyre az a missziókerület küld képviselőt, amelyhez az Elnökséget elhagyó tag tartozott. A küldött személyének meghatározása az 57. cikkely szerint történik.

Az Elnökség tagjainak munkaköri leírása

  1. cikkely

A Szövetség elnökének feladatköre a következő:

  1. összehívja és vezeti a Szövetség Tanácsának és Elnökségének üléseit;
  2. képviseli a Szövetséget a jogi szervek, helyi- és területi hatóságok előtt, valamint külföldön;
  3. felügyeli a Kongresszus, a Tanács és az Elnökség határozatainak végrehajtását, és biztosítja a Szövetség hatékony működését;
  4. rendszeresen látogatja a gyülekezeteket, és lelkigondozza a lelkipásztorokat, az egységet munkálva a lelkipásztorok és a gyülekezetek között;
  5. határozati javaslatokat terjeszt az Elnökség és a Tanács elé a Szövetség működésére és célkitűzéseire nézve;
  6. állásfoglalásokat, nyilatkozatokat, közleményeket és körleveleket bocsát ki az Elnökség és a Tanács döntéseinek szellemében;
  7. beszámol a Szövetség állapotáról a Kongresszus, a Tanács és az Elnökség ülésein;
  8. felügyeli a Szövetség alkalmazottainak tevékenységét;
  9. irányítja, felügyeli és összehangolja a Szövetség intézményeinek (Teológia, táborok és Filadelfia Öregotthon, stb.) bibliai működését;
  10. tagja a Magyar Baptista Világszövetség Tanácsának és az Európai Baptista Föderáció Tanácsának.
  1. cikkely

A főtitkár feladatköre a következő:

  1. képviseli a Szövetséget a Romániai Baptista Unió Végrehajtó Bizottságában, ahol hivatalból az Unió egyik alelnöke. Képviseli a Szövetséget az Európai Baptista Föderáció és a Baptista Világszövetség gyűlésein;
  2. képviseli a Szövetséget más külföldi baptista intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolatápolásban. Tagja a Magyar Baptista Világszövetség Tanácsának;
  3. képviseli a Szövetséget a partnerségi kapcsolatokban;
  4. irányítja, felügyeli, intézi a Szövetség levelezését és a szövetségi iroda működését;
  5. felel a jegyzőkönyvek megírásáért az elnökségi gyűléseken, tanácsüléseken, kongresszusokon, és felel a Szövetség hivatalos okmányainak megőrzéséért;
  6. felel a Szövetség kongresszusára készülő jelentésfüzet elkészítéséért, amelyben megjelenteti a Szövetség aktuális statisztikáját;
  7. felel a Kongresszus és a lelkipásztori konferenciák előkészítéséért és programjának megszervezéséért;
  8. felel a Szövetség eseménynaptárának idejében való előkészítéséért és ismertetéséért, a bekövetkezett módosításokkal együtt;
  9. a kongresszust megelőzően legalább két héttel eljuttatja a gyülekezetekhez a kongresszusi beszámoló füzetet, a Kongresszus napirendi pontjait, a Tanács által előterjesztett határozattervezeteket, valamint azon dokumentumok másolatait, amelyek segítik a küldötteket a határozattervezetek megvitatásában.
  1. cikkely

A főtitkárhelyettes feladatköre a következő:

  1. helyettesíti a főtitkárt, ha erre megbízást kap a főtitkár, az Elnökség vagy a Tanács részéről;
  2. jegyzőkönyvet ír a különböző gyűlések alkalmával;
  3. teljesíti az Elnökség által rábízott feladatokat.
  4. felügyeli a Szövetség intézményeinek gazdasági ügyeit (Teológia, táborok és Filadelfia Öregek Otthona, stb.), és azok jó adminisztrálását.
  5. javaslatokat terjeszt az Elnökség elé a fizetésekkel/javadalmazásokkal kapcsolatban;
  6. felel a Szövetség tulajdonában levő ingatlanok helyzetéért, új ingatlanok vásárlásáért és építkezések kivitelezéséért;
  7. tájékoztatja a gyülekezeteket a missziókerületi gyűléseken a Szövetség pénzügyi helyzetéről és a járulékok összegéről.
  1. cikkely

A pásztorációs ügyekkel foglalkozó alelnök feladatköre irányítani a pásztorációs munkacsoport tevékenységét, amely a szövetség tanácsa által jóváhagyott szabályzat szerint működik. 

  1. cikkely

Az oktatásügyi alelnök feladatköre a következő:

  1. felügyeli a Teológia és a Bibliaiskolák működését, teológiai és lelki irányvonalát, valamint a kiadványok teológiai és lelki irányultságát, részt vállal a teológiai oktatásból és a diákok lelki neveléséből, segíti a szolgálattevők továbbképzését gyülekezeti és szövetségi szinten, felkutatja a missziómunkára, bibliaiskolára és Teológiára alkalmas személyeket;
  2. előkészíti, összehívja és vezeti az Oktatásügyi Szakbizottság üléseit;
  3. javaslatot terjeszt a Szövetség Elnöksége elé a Teológia dékánjának kinevezésére, vagy indokolt esetben leváltására;
  4. konzultál a Teológia dékánjával és a bibliaiskolák igazgatóival javaslatokat terjesztve elő az oktatás javítására és fejlesztésére. Javaslatokat terjeszt a Szövetség Tanácsa elé új oktatási intézmény alapítására. Népszerűsíti a teológiai oktatás lehetőségeit;
  5. tagja az Áhítat és a Vezérfonal szerkesztő bizottságának;
  6. felel különböző tanulmányanyagok (katekézis, tanítványképzés, bibliatanulmányozás, szolgálattevők képzése, stb.) és kiadványok szerkesztéséért és kiadásáért. 
  1. cikkely

A kommunikációs alelnök feladatköre a következő:

  1. felügyeli azon lapok, könyvek, kazetták, CD-k, audió- és videókazetták tartalmát, amelyeket a Szövetség szintjén forgalmazni lehet, a Tanács határozatainak szellemében;
  2. előkészíti, összehívja és vezeti a Szövetség Média Szakbizottságának gyűléseit;
  3. javaslatot terjeszt az Elnökség elé a Szövetségi kiadványok főszerkesztőinek a személyéről,
  4. a kinevezett főszerkesztőkkel együtt meghatározzák a folyóiratokban megjelenő írások tematikáját, és cikkek írására kérnek fel személyeket;
  5. megszervezi a rádió- és TV adások szerkesztését, és népszerűsíti azokat. Népszerűsíti a legajánlottabb olvasmányokat, könyveket, CD-ket, audió- és videókazettákat;
  6. gondoskodik a Szövetség honlapjának a megfelelő adatokkal való frissítéséről. Elérhetővé teszi a Szövetség folyóiratait a világhálón is;
  7. képviseli a Szövetséget kommunikációs ügyekben belföldön és külföldön;
  8. igyekszik lehetőleg minél több baptista kiadóval kapcsolatot tartani szerte a világon;
  9. lapok és kiadványok megjelenését segítő tanfolyamokat szervez.
  1. cikkely

A missziói alelnök feladatköre a következő:

  1. javaslatot terjeszt elő a Szövetség Tanácsában a Missziói Szakbizottság összetételéről, előkészíti, összehívja és vezeti a Missziói Szakbizottság üléseit;
  2. javaslatot terjeszt elő belmissziói tevékenységekre. Ismerteti a gyülekezet nélküli vidékeket, amelyek elérésére tervet készít, és terepszemlét tart. Meglátogatja azokat a nagyobb gyülekezeteket, melyeket társítani lehet az új misszióval;
  3. a Szövetség gyülekezeteiben olyan evangélizálási módszereket ismertető tanfolyamokat szervez, amelyek a gyakorlatban mutatják be a különböző gyülekezet-plántáló lehetőségeket. Ima-összejöveteleket szervez a misszió támogatására;
  4. figyelemmel kíséri a Szövetség Missziói Pénzalapjának helyzetét, és javaslatokat terjeszt az Elnökség elé ezzel kapcsolatban;
  5. javaslatokat terjeszt elő a külmissziós tevékenységre;
  6. tájékoztatja az Elnökséget és a gyülekezeteket a bel- és külmissziói tevékenységekről;
  7. missziói konferenciákon képviseli a Szövetséget.

 

A Szövetségben működő szakbizottságok

  1. cikkely

(1) Az Elnökség szükség szerint különféle szakbizottságokat és szakosztályokat hoz létre, amelyek elősegítik a Szövetség működését és a gyülekezetek misszióját. Meghatározza a bizottságok tevékenységi területét, célkitűzéseit, és kinevezi ezeknek elnökét. A szakbizottságok szükség szerint, de évente legalább egyszer üléseznek.

(2) Ahol a jelen szabályzat másképp nem rendelkezik, a szakbizottságok elnökei maguk határoznak a bizottság munkaközösségének összetételéről.

(3) A szakbizottságok éves munkatervet készítenek, és tevékenységükről beszámolnak az Elnökségnek. Az üléseket az elnök vezeti, aki felel a munkaterv megvalósításáért is.

  1. cikkely

A Missziói Szakosztály elnöke a Szövetség missziói alelnöke, aki koordinálja a Missziói szakosztály tevékenységét. A Misszió szakosztály a szövetség tanácsa által jóváhagyott szabályzat szerint működik.

  1. cikkely

Az Adminisztrációs Szakbizottság elnöke a Szövetség főtitkárhelyettese. Az Adminisztrációs Szakbizottság feladatköre a következő:

  1. elemzi a Szövetség és a gyülekezetek gazdasági helyzetét, és javaslatokat dolgoz ki hatékonyabb működésük érdekében;
  2. gazdasági-, jogi- és pénzügyi tanácsadással szolgál a Szövetség vezetősége felé a Szövetség vagyonával való gazdálkodás hatékonysága érdekében;
  3. segíti a főtitkárhelyettest feladatainak elvégzésében;
  4. javaslatot terjeszt az Elnökség elé a Szövetség költségvetésével kapcsolatban.
  1. cikkely

(1) Az Oktatási Szakbizottság elnöke a Szövetség oktatásügyi alelnöke. A bizottság tagjai a következő személyek: a Szövetség főtitkárhelyettese, a Szövetségben működő oktatási intézmények igazgatói és képzési programok vezetői. Ezeken kívül a bizottság elnöke más tagokat is meghívhat a bizottságba.

(2) Az Oktatási Szakbizottság feladatköre a következő:

  1. megtervezi és összehangolja a Szövetségen belüli oktatási intézmények programjait és tevékenységét;
  2. felvigyázza a Teológiai Fakultáson folyó oktatói-, nevelő- és tudományos munkát;
  3. dönt a diákokkal kapcsolatos súlyos fegyelmi kérdésekben;
  4. programokat dolgoz ki a gyülekezeti tanítványképzés és különböző szolgálattevők képzésére;
  5. továbbképző tanfolyamokat, konferenciákat szervez a lelkipásztorok, gyülekezeti vének és szolgálattevők számára;
  6. gondoskodik tanítványképző és továbbképző anyagok kiadásáról;
  1. cikkely

Az Irodalmi Szakbizottság feladatköre a következő:

  1. feltérképezi, rendszerezi és meghatározza a Szövetségen belül megjelenő kiadványok tartalmát, arculatát és irányvonalát;
  2. irodalmi műhelyt hoz létre a tehetséges és lehetséges szerzők (írók, költők) részére;
  3. pályázatokat ír ki különböző kategóriákban a vallásos irodalom gyarapítása céljából;
  1. cikkely

A Média Szakbizottság elnöke a Szövetség kommunikációs alelnöke. A bizottság feladatköre a következő:

  1. támogatja a Szövetség és a gyülekezetek misszióját az írott, audio-vizuális és elektronikus sajtó használata által;
  2. kezdeményezi, támogatja és elősegíti hang-, és videófelvételek készítését, valamint az internet használatát a Szövetség működésében és missziójában;
  3. munkacsoportot működtet a keresztyén média anyagának létrehozására és terjesztésére;
  4. működteti a Szövetség hivatalos internetes oldalát;
  5. segíti a kommunikációs alelnököt feladatkörének betöltésében.
  1. cikkely

A Történelmi Szakbizottság feladatköre a következő:

  1. megszervezi a történelmi dokumentumok, krónikák és hagyatékok összegyűjtését, osztályozását és nyilvántartását;
  2. munkaközösséget szervez a baptista történelem kutatására;
  3. ösztönzi történelmi írások megszületését, történelmi kutatások megírását és megjelenését;
  4. felel a levéltár működéséért;
  5. rendszeresen közli mind a gyülekezetekkel, mind a Szövetséggel a jelentősebb történelmi évfordulók közeledtét.
  1. cikkely

Az Ének-zenei Szakbizottság feladatköre a következő:

  1. bátorítja az ének-zenei tevékenységet a Szövetségen belül;
  2. ösztönzi és támogatja kortárs ének-zenei művek alkotását;
  3. megszervezi az énekeskönyvek, kottagyűjtemények szerkesztését és kiadását;
  4. munkacsoportokat, tanfolyamokat és műhelyeket szervez a keresztyén ének-zenei kultúra fejlesztésére, az elméleti és gyakorlati ének-zenei tudás növelésére.
  1. cikkely

A szövetégi iroda vezetőjének feladatköre a következő:

  1. adminisztrálja a Szövetség alkalmazottainak munkaviszonyát, és intézkedik a nyugdíjazások ügyében;
  2. felügyeli a Szövetség és a gyülekezetek számvitelét;
  3. számviteli tanfolyamokat szervez a gyülekezetek és missziókerületek pénztárosai számára, és ismerteti a gyülekezetek pénztárosaival a könyvelési szabályokat;
  4. újabb bevételi forrásokat kutat fel a Szövetség számára.

 

Munkakongresszus elfogadta 2010. március 27-én, Kolozsváron

Módosítások:

Az 5. cikkely b. pontját jóváhagyta a szövetség munkakongresszusa, Szatmárnémetiben, 2014. április 12-án.

A 2015. március 28-i kongresszus a következő változásokat hagyta jóvá: a 42. cikkelyhez hozzáadta a c. és d. pontokat; a 79. cikkely 1) pontjának módosítását; a 80. cikkelyt módosította; módosította a 70. cikkelyt; módosította a 75. cikkelyt; létrehozta a 87. cikkelyt; módosította a 74. cikkely tartalmát; kiegészítette a 25. cikkelyt.

A 2016. Március 19-i kongresszus megváltoztatta a következő pontokat: 56, 73, 76. e, 77. C, 81, 81 c, 82.

[1] Hívőknek, ebben az összefüggésben, azokat tekintjük, akik megtérésükről és hitükről a bemerítés által is bizonyságot tettek, és egy evangéliumi gyülekezetnek teljes jogú tagjai.

Total Page Visits: 466 - Today Page Visits: 1