Románia Kormánya

 58/2008. (I.16) Kormány rendelet

 Megjelent a Hivatalos Közlönyben, 59. sz. I rész, 2008. január 25.-én,

a Keresztény Baptista Vallásfelekezet – a Romániai Keresztény Baptista Gyülekezetek Uniója – szervezeti és működési Alapszabályzatának elismerése céljából

Románia módosított Alkotmánya 29. cikkelyének (3) bekezdése és 108. cikkely értelmében, illetve 489/2006. számú vallásszabadságról és a vallásfelekezetek jogállásáról szóló törvény 49. cikkelyének (2) és (3) bekezdése értelmében a Kormány a következő határozatot hagyja jóvá:

1. Cikkely – Elismeri a Keresztény Baptista Vallásfelekezet – Romániai Keresztyén Baptista Gyülekezetek Uniója – szervezeti és működési Alapszabályzatát, amely a jelen határozat szerves részét képező mellékletben található.
2. Cikkely – A jelen kormányrendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének 1.203/1950 sz. kiadatlan rendelete, az utólagos módosításokkal együtt, amely a Román Népköztársaság idején jóváhagyta a Keresztény Baptista Vallásfelekezet szervezeti és működési Alapszabályzatát.

Călin Popescu Tăriceanu

Miniszterelenök

 

Ellenjegyzi:

Adrian Iorgulescu,

Kulturális és Kultusz Miniszter

2008. január 16, Bukarest
2009. szám

 

A Keresztény Baptista Vallásfelekezet – A Romániai Keresztény Baptista Gyülekezetek Uniója – szervezeti és működési Alapszabályzata

  Románia Kormánya

Alapszabályzat

2008. január 25.

Megjelent a Hivatalos Közlönyben, 59. sz., I. rész, 2008. február 16.

A Keresztény Baptista Vallásfelekezet – A Romániai Keresztény Baptista Gyülekezetek Uniója – szervezeti és működési Alapszabályzata

 

PREAMBULUM

1. A baptisták, a kereszténység XVI. századi protestáns reformáció ágához tartoznak. Úgy tekintenek önmagukra, mint az európai kereszténység történetében hosszú évszázadokon át, élő evangéliumi hagyomány folytatóira. Az angliai anabaptistákat (a protestáns reformáció egyik radikális ágát) 1569-ben nevezték először baptistáknak.

Az első baptista gyülekezetként említett közösséget 1609-ben angol bevándorlók alapították meg Amszterdamban. Mivel a baptistákat üldözte az angol államegyház, sokan Amerikába vándoroltak, ahol 1639-től több baptista gyülekezetet alapítottak. Napjainkban a baptisták a legnagyobb protestáns gyökerű vallásfelekezet a világon. Gyülekezetei több mint 220 államban és országban fellelhetők, és körülbelül 120 millió tagot tartanak nyilván.

Az első romániai baptista gyülekezetet 1856-ban alapították meg Bukarestben, a német baptista gyülekezet missziója nyomán. A két világháború között a baptisták szellemi élete és befolyása főleg Erdélyben, Biharban és a Bánságban volt érzékelhető. A kommunizmus idején az ateista világnézetű totalitárius rendszer üldözte, illetve szektásokká nyilvánította a baptistákat. Napjainkban több mint 1700 gyülekezet létezik az országban, 150000 taggal és hozzátartozóval. Országos szinten a gyülekezetek a Baptista Gyülekezetek Uniójába szerveződnek, amely 1920-ban jött létre, székhelye Bukarestben van.

1. A baptisták kitűntek a történelem folyamán az egyéni vallásszabadságért folytatott harcukkal. Az angliai származású filozófus, John Locke így írt erről: „A baptisták hirdették elsőként a világon a teljes, hiteles, igazságos, egyenlő és pártatlan vallásszabadság lehetőségét.”

1612-ben Thomas Helwys, baptista lelkipásztor, a következőket írta Anglia királyának, I Jakabnak: „A király halandó ember, nem Isten, ezért nincs semmiféle hatalma alattvalóinak halhatatlan lelke felett… A vallás Isten és ember dolga. Engedjék meg az embereknek, hogy lehessenek eretnekké, törökké, zsidóvá vagy bármi mássá. A király nem fog helyettük felelni Isten színe előtt. Ezért a király nem is lehet Isten és ember dolgában bíró.”

A baptisták a vallásszabadság jogát elidegeníthetetlennek és visszavonhatatlannak tartják. Minden más szabadságjog bizonytalanná válik ott, ahol nem létezik lelkiismereti és vallásszabadság. A baptisták számára a vallásszabadság a következőket jelenti:

– a hit és a hit megvallásának szabadságát

– a nyilvános és a személyes istentisztelet gyakorlását

– a vallási közösséggé szerveződés szabadságát

– a hit gyakorlásának szabadságát

– a jótékonysági szolgálatok szabadságát

– a Szentírás értelmezésének szabadságát

– a vallásfelekezeti hovatartozás megváltoztatásának szabadsága

A baptisták a szabad államban, szabad egyház elvét vallják, és ezért harcolnak.

A romániai baptista közösség nem fogad el állami támogatást vallási jellegű tevékenységeire, illetve az egyház alkalmazottainak bérezésére. Azt vallja, hogy minden hívő ember szabadon vállalt kötelessége, hogy szellemileg és anyagilag támogassa azt a közösséget, amelyhez tartozik.

III. A baptisták egy Istenről tesznek vallást, aki mindennek alkotója és fenntartója, láthatónak és láthatatlannak egyaránt. A baptisták hiszik, hogy Isten öröktől fogva három Személyben létezik: Atya-, Fiú- és Szentlélekben. Mindhárom Személy teljes mértékben Isten, jóllehet egy Isten van.

A baptisták hiszik és vallják az Úr Jézus Krisztus istenségét és ember-voltát, Szűz Máriától való születését, engesztelő kereszthalálát az egész emberiségért, feltámadását megdicsőült testben a harmadik napon, és dicsőséges felemeltetését az Atya jobbjára.

Továbbá a baptisták hiszik és várják az Úr Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelét, a hívők és hitetlenek feltámadását a halálból, és Isten Országának dicsőséges eljövetelét.

A baptisták hiszik, hogy a Szentlélek a harmadik isteni Személy, Aki megvilágosítja és meggyőzi az embert bűn és megigazulás tekintetében, Aki újjászüli (regenerálja) a Szentírás Igéje által, azt, aki Krisztusra bízza magát, és folyamatosan átformálja (megszenteli) Isten Fiának képére és hasonlóságára.

Az alapvető bibliai tanítások tekintetében a baptisták a történeti kereszténységhez tartoznak. A baptisták a reformáció „Sola Scriptura”, „Sola Gratia”, „Sola Fidae” és „Soli Deo Gloria” alapelveit vallják. A vallásgyakorlásban a baptisták, az apostoli gyülekezetek egyszerűségét képviselik (ApCsel 2:41-47). A baptisták hiszik és vallják, hogy Jézus Krisztus által minden ember közvetlen kapcsolatra juthat az Atyával, az Úr Jézus Krisztus pedig, az egyetlen megváltó és közbenjáró Isten és az emberek között. A baptisták hitgyakorlatában nincs helye az ikonok, a relikviák és a szentek kultusznak, mivel ezeket az apostoli kor után kialakult hagyomány részének tekintik.

1. A baptisták az újszövetségi keresztség gyakorlatáról kapták nevüket. A „baptista” szó a görög „baptizó” szóból származik, amely „alámerülés”-t jelent. A baptista gyülekezet hitvallása és hitgyakorlata értelmében a keresztség az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, víz alá merítéssel történik, amit megelőz az alámerítkező megtérése. A baptisták számára a keresztség az Isten előtt, az Úr Jézus Krisztus halálába és feltámadásába vetett hit által megtisztult lelkiismeret és elme személyes bizonyságtétele. Az újszülött gyermekeket Istennek felajánlják az értük elmondott áldáskérő imában. A baptista családokban és gyülekezetekben a gyermekek Isten ismeretére vannak nevelve, az Ige és imádság által.

A baptisták egyik jellegzetes tanítása az üdvbizonyosságról szóló tanítás. Ez azt jelenti, hogy az újjászületett embernek az Istenhez fordulás pillanatától kezdve örök élete van. Azok, akik valóban újjászülettek Isten ereje által, megmaradnak a kegyelemben életük végéig. A Szentlélek munkája és ösztönzése folytán a megváltott ember nem tud huzamos ideig bűnben és engedetlenségben élni. Csak azok születtek valóban újjá, akik állhatatosan kitartanak: „Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban.” (1Jn 5:12)

A baptisták hiszik, hogy az üdvösség Isten kegyelmi ajándéka azoknak, akik hittel és bűnbánattal megtérnek Hozzá. A keresztyén ember nem azért cselekszik jót, hogy üdvözüljön, hanem mert Jézus Krisztus által üdvösségre jutott. „Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által.” (Róma 5:1) A hit a Krisztusban való új élet gyökere, míg a jócselekedetek ennek gyümölcsei Isten dicsőségére.

1. A baptista közösségek Isten imádását lélekben és igazságban gyakorolják. A nyilvános istentisztelet a hívő részvételével történik, többnyire éneklés, imádkozás, a Szentírás olvasása és hirdetése által. A közösség lelki épülését szolgálják a kiscsoportok is, amelyek házaknál vagy a gyülekezetnél találkoznak bibliatanulmányozás és imádkozás céljából. Az úrvacsora által a gyülekezet az újszövetség egyszeri áldozatára emlékezik, amely egyszer s mindenkorra megtörtént az Úr Jézus Krisztus kereszthalálában. Az úrvacsora egyszerre jelképezi a hívők egységét Krisztussal és a gyülekezet egységét, mint Krisztus testét a Szentlélek által.

A baptista közösségek a vasárnapot ünneplik – az Úr feltámadásának napját –, minden héten ezen a napon tartanak közös istentisztelet. Továbbá a baptisták évente megünneplik a megváltás jelentősebb eseményeihez kötődő ünnepeket: a Megváltó születését, az Úr keresztségét, Jézus Krisztus halálát és feltámadását, az Úr mennybemenetelét és a Szentlélek kitöltetését.

A baptista gyülekezetek rendkívüli ünnepi istentiszteleteket is tartanak. A házasságkötés alkalmából tartott ünnepélyes istentisztelet a két fél, férfi és nő fogadalmát szentesíti, akik így Isten színe előtt kelnek egybe, hogy egy családot alkossanak. Az újszülöttek felajánlása rendszerint az istentisztelet alatt történik meg a gyülekezet áldáskérő imádsága által. A temetési istentisztelet megerősíti a feltámadásba vetett hitet, és kifejezi a közösség együttérzését az elválás miatt megszomorodottakkal.

1. A baptisták hiszik és vallják, hogy mindazok, akik megváltásban részesültek, tartozzanak bármilyen korosztályhoz, néphez vagy nemzetiséghez, Krisztus egyetemes testét képezik, a mennyben és a földön, az Egyetemes Egyházat, amely a keresztyén hiten, reménységen és szereteten alapuló helyi közösségekben nyilvánul meg. A helyi gyülekezet az újjászületett hívek közössége, amely által Krisztus megnyilvánul minden generációban, minden helyen, és amely által Isten kiterjeszti kegyelmét a világra. A baptisták hiszik, hogy a gyülekezet csak szeretetben és hiteles lelki élet által épül. Szellemi növekedése csak a Krisztustól való teljes függésben lehetséges, olyan mértékben, amilyen mértékben a tagok építik a kapcsolataikat, és kiveszik részüket a szolgálatból.

A baptisták a helyi gyülekezetek hivatását abban látják, hogy olyan közösség legyenek a világban, amelyek megosztják hitüket, reményüket és szeretetüket a körülöttük élőkkel. Hiszik, hogy a helyi gyülekezet úgy dicsőíti Istent, amennyiben a közösség minden tagja, és a közösség egésze is Isten szuverén, szent és jóságos szeretetének bizonysága a világban. A baptisták számára a helyi gyülekezet egy lelki család, amelynek léte bizonyíték arra, hogy szeretet, remény és bizalom létezhet egy anyagias és individualista társadalomban is.

VII. A baptisták világszinten előmozdítói, kezdeményezői a modern keresztény missziónak, William Carey-vel (1761-1834), a modern missziómozgalom atyjával az élen. A baptisták felfogásában minden hívő misszionárius, és az egész egyház küldetése az evangélium hirdetése a világban, hogy mindazok, akiknek nincs személyes kapcsolatuk Istennel, hit és megtérés által, az Úr Jézus Krisztus hűséges tanítványaivá legyenek.

A baptisták meggyőződése, hogy Isten országa minden egyháznál és keresztény felekezetnél átfogóbb. A baptisták elutasítják a prozelitizmust, mint az egyéni manipuláció eszközét. Hisznek abban, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga és felelőssége egyénileg dönteni a hitéről. A misszió az egyént és a társadalmat teljes egészében szólítja meg, úgy az evangélium hirdetése, mint a jótékony cselekedetek, a számkivetettekkel és a jogfosztottakkal való szeretetteljes azonosulás által.

A baptisták felelősségteljes és hűséges polgárok, akik Isten iránti engedelmességből polgártársaikkal együtt országuk békéjét és jólétét munkálják. Különleges szolgálatuk könyörögni Istenhez minden ember üdvözüléséért. Közbenjárnak a mennyei Atyánál minden világi hatalmasságért és minden állami intézményben dolgozó személyért, hogy így méltósággal és békességben élhessünk.

I. FEJEZET

 Alapelvek és általános rendelkezések

 I.RÉSZ

 Alapelvek

  Cikkely – A Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet a következő alapelvek szerint szerveződik:

1. a) A lelki tekintély alapelve

A romániai baptista gyülekezetek alapja a Szentírás tanítása. A Szentírás (a Biblia) Isten csalhatatlan Igéje, amely a legnagyobb tekintély a romániai baptista gyülekezetek számára a hit és a vallásgyakorlás kérdésében.

1. b) A társulás alapelve

A romániai baptista gyülekezetek testvérgyülekezetek. Azzal a céllal társulnak, hogy egymást kölcsönösen támogassák, együtt képviseljék a keresztény bizonyságtételt, őrködjenek a Szentírás tanításának tisztasága fölött, együttműködjenek a misszióban és megvédjék vallásszabadságukat.

1. c) Az önállóság alapelve

A baptista gyülekezetek önállóan szerveződnek és működnek. A Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet egységeinek szerepe a helyi baptista gyülekezetek támogatása hivatásuk betöltésében.

1. d) Az apostolság alapelve

Minden baptista gyülekezet Krisztustól kapott apostoli küldetése, hogy olyan közösség legyen a világban, amely bizonyságot tesz az evangéliumról, és megosztja keresztyén hitét, reményét és szeretetét minden emberrel.

1. e) Az egyetemes papság alapelve

Minden hívő szabadon járulhat Isten elé az Úr Jézus közbenjárása által. Mint Isten papjai, a baptista hívőknek joga és felelőssége bizonyságot tenni az evangéliumról, lelki ajándékaik szerint szolgálni, és közbenjárni imában embertársaik üdvösségéért.

1. f) A vallásszabadság alapelve

A baptista hívők meggyőződése, hogy minden embernek és minden gyülekezetnek joga van szabadon megválasztani istentiszteleti gyakorlatát és az Isten iránti szolgálat formáját, minden korlátozás vagy külső beavatkozás nélkül.

A Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet szabad és önálló az állammal szemben. A baptisták az egyház és az állam különválasztásának elvét támogatják, a jól ismert mondásnak megfelelően: „szabad államban, szabad egyház”.

g) A vallásfelekezetek egyenlőségének alapelve

A Keresztény Baptista Vallásfelekezet a törvény és az állami hatóságok előtt egyenlő a többi felekezettel. A román állam semleges marad a Keresztény Baptista Vallásfelekezettel szemben, és nem bátorítja kiváltságok adását, sem diszkriminálását más felekezetekkel szemben.

A baptista hívők és hozzátartozóik a román állam védelme alatt állnak bármilyen méltóságot sértő vagy megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó, bántó magatartással szemben, amelynek célja a számukra kedvezőtlen légkör kialakítása, vagy valamilyen kisebbrendűségi érzés kiváltása, vallásfelekezeti hovatartozásuk miatt.

  II. Rész

 Általános rendelkezések

  

2. Cikkely – A Romániai Baptista Vallásfelekezet a jelen alapszabályzat előírásainak megfelelően szerveződik és működik. Az intézmény hivatalos elnevezése: Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet – Romániai Baptista Gyülekezetek Uniója.
3. Cikkely – (1) A Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet hitelvi és szervezeti szempontból egységes.

(2) A baptista hitvallás az alapvető bibliai tanítások lényegét tartalmazza, és ezek alapján valósul meg a keresztény baptista gyülekezetek hitelvi egysége Romániában.

(3) A Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet szervezeti felépítése a következő: a) helyi gyülekezetek; b) területi hitközségek; c) Magyar Baptista Szövetség és d) Baptista Unió, amelyek jogi személyiséggel, illetve minden ebből származó joggal rendelkeznek.

(4) A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet és egységei jogi személyiséggel rendelkező közhasznú szervezetek.

4. Cikkely – Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet saját bérezési és társadalombiztosítási rendszerrel rendelkezik, amelynek intézménye a Vallásfelekezet Nyugdíjosztálya és Segélypénztára (Casa de Pensii şi Ajutorare a Cultului – CPA). A Nyugdíjosztály jogi személyiséggel rendelkezik és saját szervezeti szabályzatának megfelelően működik, amit a vallásfelekezet vezető szervei hagynak jóvá.
5. Cikkely – (1) Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet szabad és autonóm az állammal szemben, független bármilyen magán-, vagy jogi személy, magán-, vagy közjogi intézménnyel szemben.

(2) A Keresztény Baptista Vallásfelekezet szabadsága és önállósága abban is megnyilvánul, hogy kizárólagosan jogosult saját hitelvei-, vallási felfogásai-, valamint belső szervezeti és működési szabályainak meghatározására; kizárólagos joga megalapítani/felszámolni a vallásfelekezet egységeit; joga van megválasztani képviselőit, az állam beavatkozása nélkül, a vallásfelekezeten belüli egységek élére; továbbá jogában áll, hogy saját lelki jogrenddel rendelkezzen.

(3) A Keresztény Baptista Vallásfelekezet önállósága, Románia Alkotmányának értelmében, abban is megnyilvánul, hogy hitelvi okokból nem fogad el semmiféle anyagi támogatást az államtól kultikus tevékenysége és működése előmozdítására.

(4) Az alkotmányos előírásoknak, valamint a 2006-os évi 489-es számú, a vallásszabadságról és a vallásfelekezetek jogállásáról szóló törvény értelmében, a román állam előmozdítja a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet támogatását, a tagok és a hozzátartozók által befizetett összegek jövedelemadójának csökkentésével, illetve ösztönzi a felekezet szponzorálását a törvénynek megfelelően.

6. Cikkely – (1) A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet független a külföldi baptista gyülekezetektől és szervezetektől, azonban testvéri kapcsolatokat tart fenn, és együttműködik ezekkel. Szövetségre léphet külföldi baptista szervezetekkel, valamint bel- és külföldi evangéliumi gyülekezetekkel és szervezetekkel.

(2) A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezethez csatlakozhatnak a román és a magyar diaszpóra baptista gyülekezetei és gyülekezetek szövetségei is.

 II FEJEZET

 A helyi baptista gyülekezetek

I. RÉSZ

 A gyülekezet meghatározása és megalakulása

  

7. Cikkely – (1) A helyi baptista gyülekezet az újjászületett hívők azon biblikus közössége, amelynek tagjai az Úr Jézus Krisztus áldozata alapján egymással szövetségre léptek, hitvalló keresztségben részesültek, és személyes meggyőződésből elfogadják a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet Hitvallását, illetve a jelen Alapszabályzat előírásait.

(2) A helyi baptista gyülekezet önálló, és úgy a hit dolgában, mint a vallás gyakorlásában a Szentírás tanítását tartja mindenek fölötti tekintélynek.

(3) Minden gyülekezet része annak a hitközségnek, amelynek területén található, vagy adott esetben a Magyar Baptista Szövetségnek, valamint a Romániai Baptista Gyülekezetek Uniójának.

(4) A baptista gyülekezetek meghatározhatják saját szervezeti és működési szabályaikat a jelen Alapszabályzat, és a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet Hitvallásának tiszteletben tartásával.

(5) A baptista gyülekezetek partneri kapcsolatokat létesíthetnek bel- és külföldi gyülekezetekkel és keresztyén szervezetekkel.

8. Cikkely – (1) A gyülekezet jogi személykén, a közgyűlés határozata alapján alakul meg, amelyen legalább 20 felnőtt tag vett részt, akik a gyülekezet alapító tagjai.

(2) A három példányban kiállított alapító okiratot  minden alapító tagnak alá kell írnia, kifejezésre juttatva ez által közös akaratukat az alapításra vonatkozóan. Továbbá az okmánynak tartalmaznia kell a gyülekezet elnevezését és székhelyét, és a vezetőbizottság tagjainak névsorát. Az alapító okirat két példányát, a székhelyre vonatkozó és a kezdeti vagyont igazoló okmányokkal együtt, továbbítani kell ahhoz a hitközséghez, amelyhez tartoznak, vagy adott esetben a Magyar Baptista Szövetséghez.

(3) A hitközség, adott esetben a Magyar Baptista Szövetség, ellenőrzi az alapítás jogi és hitelvi feltételeit, és az alapító iratokat a Baptista Unió elé terjeszti, saját jóváhagyásával együtt, amelyben igazolja a jogi és a hitelvi feltételek teljesülését.

9. Cikkely – (1) A működési engedélyt a Baptista Unió bocsátja ki a jogi feltételek teljesülésének megállapítását követően, majd pedig a gyülekezetet bejegyzik a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet jogi személyeinek nyilvántartásába.

(2) A hitközségi jóváhagyás, vagy a Baptista Unió engedélyének esetleges megtagadását írásban kell megindokolni és közölni a működési engedélyért folyamodó hívők csoportjával.

(3) Az illető, gyülekezeti engedélyt kérelmező hívők csoportja, megfellebbezheti az elutasítást az Unió Tanácsánál, amely az elutasítást követő első ülésén döntést hoz az ügyben.

(4) A gyülekezet jogerősen megalakultnak minősül, minden egyéb formalitás nélkül, attól kezdve, hogy a Romániai Keresztyén Baptista Gyülekezetek Uniója kibocsátja a működési engedélyt. Az így megalakult gyülekezet jogi személy a megalakulási határozat keltezésétől számítva.

10. Cikkely – (1) A legkevesebb három felnőtt tagból álló hívő csoport, jogi személyiséggel nem rendelkező „leánygyülekezetet” alapíthat. A leánygyülekezet szabadon és függetlenül gyakorolja vallását az adott településen.

(2) A leánygyülekezet az említett csoport határozatával alakul meg, annak a gyülekezetnek a beleegyezésével, amelyikhez társul. Az alapító okiratot 4 példányban állítják ki, amelyben kifejezésre jut az alapító tagok közös, alapításra vonatkozó akarata, és amelyet minden egyes alapító tag aláír. Az okirat továbbá tartalmazza a leánygyülekezet elnevezését és a székhely címét.

(3) A leánygyülekezet működési engedélyének megszerzési eljárása a jogi személyiséget igénylő gyülekezet megalakulásának eljárása szerint történik, és a leánygyülekezetet bejegyzik a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet leánygyülekezeteinek nyilvántartásába. 

 II. Rész

 Tagok és hozzátartozók  

11. Cikkely – (1) A keresztyén baptista gyülekezet tagja, nemi, nemzetiségi és faji megkülönböztetés nélkül az a személy, aki szabad akaratából hisz és megkeresztelkedett, elfogadta a Keresztény Baptista Vallásfelekezet Hitvallását és a jelen Alapszabályzat előírásait, illetve nyilvántartják egy helyi gyülekezet anyakönyvében.

(2) A baptista gyülekezeti tagság személyes, nem ruházható át, és a helyi gyülekezetben vezetett anyakönyv alapján igazolható.

(3) A hívek személyes adatai kizárólag a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet nyilvántartásában használhatók.

(4) Minden baptista hívőnek tartoznia kell egy helyi gyülekezethez. A baptista hívő egyidőben, csak egy gyülekezetnek lehet tagja.

(5) A gyülekezet tagjai nem tartozhatnak olyan szervezetekhez, amelyeknek ideológiája, tanai vagy gyakorlatai a Szentírás tanításainak ellentmondanak.

(6) A gyülekezetben a tagok felvétele a gyülekezet vezető szerveinek jóváhagyásával történik, a közgyűlés által megszabott eljárásnak megfelelően.

(7) Abban az esetben, ha egy tag más baptista gyülekezet tagja kíván lenni, a befogadó gyülekezet tagsági igazolványt kér attól a gyülekezettől, ahonnan a tag eljött.

12. Cikkely – (1) A gyülekezet tagjainak joguk van lelkigondozást és lelki támogatást kapni, aktívan részt venni a közgyűléseken, joguk van a választásra és megválaszthatók, a Hitvallás és a jelen Alapszabályzat előírásainak értelmében. Választási és a megválaszthatósági jogaikat az erre vonatkozó jogi előírásoknak megfelelően gyakorolják.

(2) A gyülekezet tagjainak kötelessége pénzzel és/vagy anyagi javakkal támogatni a gyülekezet tevékenységeit és misszióját.

13. Cikkely – A gyülekezetnek joga van lelki fegyelmet gyakorolni azokkal a tagokkal szemben, akik magatartásukban, tanításukban vagy életvitelükben eltértek Isten Igéjének tanításától.

A fegyelmezés a következőkben áll:

1. a) intés a bizottságban és/vagy a közgyűlés előtt;
2. b) a tagságból adódó jogok gyakorlásának időleges felfüggesztése;
3. c) kizárás a gyülekezetből.

(2) A fegyelmi eljárásokat a vétkes helyreállítása céljából alkalmazzák; szem előtt tartva a vétkesség súlyosságát, annak következményeit a gyülekezet tanúságtételére nézve, illetve a szóban forgó személy hozzáállását. A fegyelmezést általában fokozatosan gyakorolják, a gyülekezet közgyűlésén meghatározott eljárásnak megfelelően.

(3) A kizárás a gyülekezeti tagság megszűnését vonja maga után. Ezt csak olyan tagok esetében alkalmazzák, akik súlyos bűnbe estek, vagy folyamatosan ezekben élnek, illetve azokkal szemben, akik kitartóan eretnek tanításokat terjesztenek.

14. Cikkely – (1) A gyülekezetből való visszavonulás, érdektelenség és az istentiszteletek mellőzése okán, a tagság megszűnését vonja maga után. A visszavonulást a gyülekezet bizottsága állapítja meg, jegyzik a gyülekezet jegyzőkönyvében, majd pedig írásban közlik az érintettel.

(2) Abban az esetben, ha egy tag, írásban jelzi visszavonulási szándékát, a gyülekezet tudomásul veszi a döntést, és jegyzi az anyakönyvben.

(3) A kizárt vagy visszavonult tagok hozzátartozóknak tekinthetők.

15. Cikkely – (1) A kizárt, vagy visszavonult tagokat saját kérésükre visszafogadhatja a gyülekezet, ha őszinte helyreállást tanúsítanak.

(2) A kizárás és visszafogadás a gyülekezet vezető szerveinek döntése alapján történik, a közgyűlés által meghatározott eljárásnak megfelelően, amit bejegyeznek a gyülekezet anyakönyvébe.

(3) Egy kizárt gyülekezeti tag visszafogadása egy másik baptista gyülekezetbe azután történik meg, miután a befogadók egyeztettek a kizáró gyülekezettel.

(4) A kizárt és a visszavonult tagok nem formálhatnak semmi jogot azokra a javakra és értékekre, amelyeket bármilyen formában a gyülekezetnek juttattak. Az illető javak és értékek kizárólag felekezeti tulajdonban maradnak.

16. Cikkely – (1) A baptista hívek be nem merített gyermekeit a baptista gyülekezet hozzátartozóinak tekintjük. Hozzátartozók továbbá azok a személyek, akik írásban kifejezték a helyi baptista gyülekezethez tartozásuk óhaját.

(2) A gyülekezet a hozzátartozókat is lelkigondozhatja és támogathatja hitükben, amennyiben ők maguk, vagy a családjuk ezt igényeli.

(3) A leánygyülekezet tagjait és hozzátartozóit abban a gyülekezetben tartják nyilván, amelyhez a leánygyülekezet csatlakozott.  

III. Rész

 A gyülekezet működése és tevékenysége  

17. Cikkely – (1) A helyi baptista gyülekezet hivatása Isten magasztalása a nyilvános istentiszteletek, a testvéri közösség, a keresztyén bizonyságtétel, a szolgálat és a misszió által.

(2) A gyülekezet tevékenysége a hívők lelki közösség-gyakorlásában nyilvánul meg a gyülekezeti és a kiscsoportos istentiszteleten, valamint az evangelizálás, a bibliatanulmányozás, a katekézis, a jótékonyság és a misszió által. (ApCsel 2:42-47; 5:42; 19:9; 20:20; Róma 16:5; 1Kor 16:19; Kol 4:15; Filem 1-2)

(3) A helyi gyülekezetek istentiszteleteiket és kiscsoportos közösségeiket a gyülekezet épületében vagy bérelt nyilvános helyeken, magánlakhelyeken és bármilyen erre a célra kialakított helyen, továbbá alkalomszerűen szabad ég alatt is megtarthatják.

(18) Cikkely – (1) A helyi gyülekezet szabadon és önállóan szervezi meg istentiszteleteit, kiscsoportos közösségi alkalmait, nyilvános istentiszteleteit, evangelizációit, katekézisét, bibliatanulmányozó alkalmait, szolgálatait, misszióját és minden más tevékenységét.

(2) A gyülekezet szervezhet szemináriumokat, konferenciákat, koncerteket és különböző vallásos-kulturális tevékenységeket a szükségnek megfelelően. A kisgyermekek, a tizenévesek és a fiatalok bibliai nevelése a családban, a vasárnapi iskolákban, a kiscsoportokban zajlik, de a gyülekezet külön erre a célra szervezett szemináriumain és táboraiban is.

(3) Minden baptista gyülekezet, tagjainak bevonásával, szabadon végezhet keresztyén missziót az országban és külföldön, nyilvános és személyes evangelizálást, imaközösségeket, bibliatanulmányozásokat és igehirdetést, szociális és karitatív tevékenységet, illetve gyülekezetplántálást.

(4) A gyülekezeti tagoknak joguk és felelősségük a gyülekezet szolgálataiba bekapcsolódni isteni elhívásuk, lelki ajándékaik, lelki érettségük, illetve a családban és a társadalomban tapasztalható bizonyságtételük alapján.

19. Cikkely – (1) A romániai baptista gyülekezetekben a szolgálatok két kiemelt kategóriája létezik: a lelki és a diakóniai szolgálat.

(2) A lelki szolgálat biztosítja a hívek lelki növekedését, illetve felkészíti őket a szolgálatra. A lelki szolgálat misszió, igehirdetés, evangelizálás, pásztorlás és bibliai nevelés formájában történik.

(3) A misszió, a gyülekezet munkája Isten Országának terjesztésében misszionáriusok kiküldése által, akik az evangéliumot terjesztik, hogy új gyülekezeteket hozzanak létre az országban és külföldön.

(4) Isten Igéje hirdetésének, a Szentlélek ihletése által, az a profetikus rendeltetése, hogy kijelentse Isten akaratát az emberek lelkiismeretében, hogy Istenhez térjenek és Jézus Krisztusban vetett hitre jussanak.

(5) Az evangelizálás, az isteni kegyelem hívását mutatja be azok számára, akiknek nincs személyes kapcsolatuk Istennel, hogy ők is az Úr Jézus Krisztus tanítványaivá lehessenek, és személyes bizonyságtétel, valamint a Szentírás alapvető tanításainak hirdetése által valósul meg.

(6) A gyülekezet pásztorlása imádkozás, lelkigondozás, katekézis, bibliai tanítás, igehirdetés, lelki felvigyázás és vezetés formájában valósul meg, amelynek célja a hívek lelki növekedése és szolgálatra való felkészítése.

(7) A bibliai tanítás az igehirdetés és a bibliatanulmányozás által valósul meg, hogy a hívők megerősödjenek, és éretté váljanak a hitükben az által, hogy megismerik és alkalmazzák Isten Igéjét, hogy majd másokat is taníthassanak és tanácsoljanak.

(8) A diakóniai, a gyülekezetnek azon szolgálata, amely által kinyilvánítja keresztyén szeretetét és megsegíti a szükségben lévőket.

20. Cikkely – (1) A baptista gyülekezetek tanításainak és gyakorlatainak megfelelően, a személyes és nyilvános evangelizáció, Isten Igéjének hirdetése, a kiscsoportok vezetése, a jótékonykodás, illetve minden vallásos-kulturális tevékenység az egyetemes papság hatáskörébe tartozik, amely minden baptista hívőre érvényes.

(2) A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet felfogásában a 489/2006-os számú törvényben meghatározott papi feladatkörbe csak a következő kultikus aktusok sorolhatók: a keresztség, az úrvacsora kiosztása a nyilvános istentiszteleteken, az egyházi házasságkötés és a lelki szolgálattevők felavatása. 

 IV. Rész

 A gyülekezet szolgálattevői  

21. Cikkely – (1) A gyülekezet megválaszthatja, és lelki szolgálatba állíthatja azokat a hívőket, akik szolgálatuk gyümölcsével isteni elhívatásról, lelki érettségről és képességekről, lelki látásról és Isten iránti odaszánásról tesznek bizonyságot, valamint megfelelnek a Szentírás által megszabott feltételeknek (1Tim 3:1-7; Tit 1:5-9).

(2) Teljes életre való szolgálatba állítás felavatással (felszenteléssel) történik. A gyülekezet sajátos szükségleteit célzó szolgálatba állítás, speciális istentisztelet keretében történik.

22. Cikkely – (1) A felavatás felől a közgyűlés dönt, a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok minimum háromnegyedének szavazatával. A felavatás érdekében a gyülekezet felkéri a hitközség bizottságát, vagy adott esetben a Magyar Baptista Szövetség Elnökségét, hogy hallgassa és vizsgálja meg hitelvi szempontból a jelöltet. Amennyiben a hitközség bizottsága[1] elutasítja a szóban forgó jelölt felavatását, a gyülekezet a Baptista Unió Tanácsához fordulhat. A magyar baptista gyülekezetek a Szövetség Tanácsához fordulhatnak.

(2) A felavatás istentisztelet keretében történik, az avató bizottság kézrátétellel mondott imádsága által (1Tim 4:14). Az avató bizottságot a gyülekezet bizottsága a hitközség bizottságával, adott esetben a Magyar Baptista Szövetség Elnökségével együtt határozzák meg.

(3) A felavatás aktusa a lelki szolgálattevői minőség elismerését jelenti, és szükséges felhatalmazás kultikus gyakorlatok végzésére az összes baptista gyülekezetben, az ország határain belül és kívül.

23. Cikkely – (1) A felavatott lelki szolgálattevőket ki lehet értékelni, szolgálatukban való megerősítés vagy felfüggesztés céljából akkor, ha a közgyűlésen jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok ezt fele plusz egy szavazattal kifejezetten kérik.

(2) Ha a felavatott lelki szolgálattevő nem kapja meg a kifejezett szavazatok háromnegyedét a kiértékelés során, nem szolgálhat tovább az illető gyülekezetben.

(3) A felavatott lelki szolgálattevőt megválaszthatják és alkalmazhatják más gyülekezetben, vagy más lelki szolgálatokra a hitközségen belül, adott esetben a Magyar Baptista Szövetségen belül.

(4) Ha semmilyen más gyülekezet, vagy a vallásfelekezeten belüli egység nem kéri fel szolgálatra felavatott szolgálattevői minőségében, akkor e minőségéből adódó szerepkörének gyakorlásában felfüggesztik, egészen addig, amíg egy baptista gyülekezet, hitközség, adott esetben a Magyar Baptista Szövetség, vagy a Baptista Unió nem kérelmezi kifejezetten szolgálatba történő visszaállítását.

(5) A felavatott szolgálattevői minőség visszavonása abban az esetben következik be, ha az illető szolgálattevőt a hitközség, esetenként a Magyar Baptista Szövetség Elnöksége döntése nyomán kizárják a gyülekezetből bűn, vagy tévtanítások terjesztése miatt.

24. Cikkely – (1) A helyi gyülekezet sajátos szükségleteit célzó szolgálatok végzésére, a gyülekezet közgyűlésén választják meg a lelki szolgálattevőket, a szavazati joggal rendelkező tagok minimum kétharmados szavazatával. A gyülekezet közgyűlése hoz határozatot a szolgálat területével és időtartamával kapcsolatban.

(2) A helyi gyülekezet szükségleteit betöltő lelki szolgálattevők szolgálatba állítása istentisztelet keretében, kézrátétellel mondott imádság által történik.

(3) A szolgálatba állítás aktusa a lelki szolgálattevői minőség elismerését jelenti, és szükséges felhatalmazás kultikus gyakorlatok végzésére a helyi gyülekezetben, annak leánygyülekezeteiben és misszióállomásain.

(4) A helyi gyülekezet által szolgálatba állított lelki szolgálattevőket ki lehet értékelni, szolgálatukban való megerősítés vagy felfüggesztés céljából, bármikor, amikor a közgyűlésen jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok ezt fele plusz egy szavazattal kifejezetten igényelik. A lelki szolgálattevői minőség megszűnik, amennyiben a szolgálattevő nem kapja meg a kifejezett szavazatok háromnegyedét.

25. Cikkely – (1) Minden baptista gyülekezet elsősorban a lelkipásztorát választja meg. Egy lelkipásztor több gyülekezetben is szolgálhat, annak a gyülekezetnek a beleegyezésével, amely őt elsőként alkalmazta, és ahol maga is tag. Egy gyülekezet, helyi szinten, alkalmazhat más felavatott, vagy szolgálatba állított lelki szolgálattevőket is.

(2) A gyülekezet lelkipásztorának és a többi lelki szolgálattevőjének fizetéses alkalmazása a közgyűlésen jelenlevő, szavazati joggal bíró tagok szavazatainak háromnegyedével dönthető el.

(3) A lelkipásztor, valamint a többi lelki szolgálattevő alkalmazotti státusza akkor szüntethető meg, ha a szóban forgó személy nem kapja meg a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok szavazatainak legkevesebb háromnegyedét. A munkaszerződés a döntéshozó közgyűlés dátumától számított három hónap leteltével szűnik meg.

(4) Az a helyi gyülekezet, amelynek nincs lelkipásztora, kérelmezheti a területi hitközségnél, esetenként a Magyar Baptista Szövetségnél, hogy ideiglenesen ügyvezető pásztort kapjon. Az ügyvezető lelkipásztor elfogadásához a közgyűlésen jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szavazata szükséges.

26. Cikkely – (1) A lelki szolgálattevők kötelesek a nekik megvallottakat titokban tartani. Nem kötelezhetők a szerepkörükre való tekintettel rájuk bízott, vagy az így megismert dolgok leleplezésére.

(2) A gyülekezet szolgálattevői és a vezetőbizottság tagjai nem működhetnek együtt a titkosszolgálatokkal, és nem lehetnek azoknak ügynökei.

(3) A gyülekezetek lelkipásztorai nem lehetnek politikai pártok tagjai.

27. Cikkely – (1) A gyülekezet, a helyi szükségletek függvényében, választhat egy vagy több diakónust, akik segítik a lelkipásztort vagy a presbiteri tanácsot karitatív tevékenységek szervezésében, valamint lelki szolgálatok végzésében (ApCsel 6:16; Róm 16:1-2; 1Tim 3:11).

(2) A diakónusok megválasztása és szolgálatba állítása minden gyülekezetben a saját szabályaik szerint történik. A szolgálatba állítás a diakónus szolgálattevői minőségének elismerését jelenti a helyi gyülekezetben, annak leánygyülekezeteiben és misszióállomásain.

(3) A diakónusoknak rendelkezniük kell a Szentírásban előírt tulajdonságokkal (1Tim 3:8-13).

 V. Rész

 A gyülekezet vezetése és szervezése 

28. Cikkely – (1) A helyi gyülekezetek a Szentírás tanításának, illetve jellegzetes körülményeiknek megfelelően szerveződnek. A gyülekezet vezetőszervei a közgyűlés, a gyülekezet bizottsága és a gyülekezet lelkipásztora, aki egyben a gyülekezet presbitere (gyülekezeti vén) és püspöke (felülvigyázója) is.

(2) Azok a gyülekezetek, amelyekben több lelkipásztort is alkalmaztak, vagy amelyekben a presbiteri felelősséget rábízták más lelki szolgálattevőkre is, megalakíthatják a lelkipásztorok (presbiterek) tanácsát. A gyülekezet közgyűlés keretében meghatározza a lelkipásztorok (presbiterek) tanácsának hatáskörét, illetőleg minden lelkipásztor, vagy presbiteri felelősséggel rendelkező lelki szolgálattevő feladatkörét.

(3) A helyi gyülekezet vezetése a közgyűlés, a gyülekezet bizottsága és a lelkipásztor, esetenként a presbiteri tanács, felelősségeinek és szerepkörének kreatív összehangolását feltételezi a Szentlélek vezetésének alatt.

29. Cikkely – (1) A közgyűlés a helyi gyülekezet legfőbb vezetési és ellenőrzési szerve. Tekintélyét a Szentírás tanításainak tiszteletben tartásával, illetve a Hitvallással és a jelen Alapszabályzattal összhangban gyakorolhatja.

(2) Közgyűlést évente egyszer tartanak, illetve ahányszor erre szükség van.

(3) A közgyűlést a gyülekezet lelkipásztora hívja egybe a bizottság döntése alapján. Amennyiben a lelkipásztor megtagadja a közgyűlés egybehívását, ezt egy, a bizottság által kijelölt személy fogja helyette megtenni. Rendkívüli helyzetekben a közgyűlés a lelkipásztor saját kezdeményezésére, vagy a szavazati joggal rendelkező tagok minimum egyharmada által írásba adott, és megindokolt kérelmezésre is egybehívható. Az egybehívást legalább 14 nappal korábban be kell jelenteni. A bejelentésnek pedig, tartalmaznia kell a dátumot, az időpontot, a helyszínt és a közgyűlés célját.

(4) Ha a kijelölt időpontban nem gyűl össze a gyülekezet szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább a fele plusz egy része, a közgyűlést egy héttel később tartják meg ugyanazon a helyen, ugyanabban az időpontban, újabbi egybehívás nélkül, amikor is a jelenlevő tagok számától függetlenül, érvényes döntéseket lehet hozni.

(5) A jelenlevő, szavazásra jogosult tagok szükséges létszámának megállapításakor nem lehet figyelembe venni azokat a tagokat, akik nincsenek jelen, és akik az elmúlt 6 hónapban nem látogatták a gyülekezet istentiszteleti alkalmait.

(6) A közgyűlésen a gyülekezet lelkipásztora (ügyvezető lelkipásztora) elnököl, vagy az általa meghatalmazott személy, a gyülekezet titkárának segédletével. A közgyűlés kérésére az elnöklés átruházható egy napi elnökre, aki mellett egy napi titkár segédkezik, s akiket a tagok maguk közül választanak ki. A döntéshozatalhoz a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok létszámának minimum fele plusz egy szavazata szükséges, vagy, az adott esetekre előírt szavazatarány. Egyenlőség esetén, a szavazást a közgyűlésen elnöklő személy szavazata dönti el. A jegyzőkönyvet azok a személyek írják alá, akik a közgyűlésen elnököltek.

30. Cikkely – (1) A közgyűlés szavazatszámlálókat választ és jóváhagyja a napirendet a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok létszámának megfelelő fele plusz egy szavazattal. A napirendet, amit a bizottság terjeszt elő, ki lehet egészíteni a gyülekezetet érintő létfontosságú kérdésekkel, amennyiben a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok, a létszámuknak megfelelő fele plusz egy szavazattal jóváhagyják a kiegészítést.

(2) A gyülekezet közgyűlésein részt vehet tanácsadói minőségben, hivatalból vagy meghívottként a hitközség 1-3 küldöttje, adott esetben a Magyar Baptista Szövetség, illetve a Baptista Unió 1-3 küldöttje.

(3) Krízishelyzetben a gyülekezet lelkipásztora, a gyülekezet bizottsága vagy a teljes jogú tagok egyharmada kérelmezheti a hitközség, adott esetben a Magyar Baptista Szövetség, segítségét. Ha nem kapnak választ 30 napon belül, kérésüket továbbíthatják a Baptista Unió felé.

(4) Krízishelyzetekben a közgyűlést összehívhatja a hitközség, adott esetben a Magyar Baptista Szövetség, az Alapszabályzat előírásainak tiszteletben tartásával. A közgyűlést egy moderátor vezeti, akinek tanácsadói szavazati joga van, és akit a hitközség, adott esetben a Magyar Baptista Szövetség vagy a Baptista Unió jelölt ki.

31. Cikkely – (1) A közgyűlés határoz a gyülekezetet érintő minden létfontosságú kérdésben, és hatáskörének egy részét átruházhatja a gyülekezet bizottságára, lelkipásztorára vagy esetenként a lelkipásztori (presbiteri) tanácsra.

(2) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartoznak a következő feladatok:

1. a) a gyülekezet belső rendjét meghatározó saját szabályok meghatározása;
2. b) a lelki szolgálattevők megválasztása, szolgálatba állítása és fizetéses alkalmazása;
3. c) a lelki szolgálattevők megerősítése a szolgálatban vagy felfüggesztése;
4. d) a lelki szolgálattevők fegyelmezése;
5. e) a bizottság, a pénzügyi ellenőrök és a gyülekezet küldöttjeinek megválasztása;
6. f) a költségvetés, és a költségvetés végrehajtásának jóváhagyása;
7. g) ingatlanok szerzése és elidegenítése;
8. h) a gyülekezet tulajdonában levő épületek építése és lebontása;
9. i) kölcsönök felvétele;
10. j) a gyülekezet felszámolása.

32- Cikkely – (1) A közgyűlés, tagjai közül, 4 éves időszakra megválasztja a gyülekezet bizottságát, pénzügyi ellenőreit, illetve küldötteit a hitközség közgyűléseire, az Országos Konferenciára és a vallásfelekezet Kongresszusára.

(2) A bizottság taglétszámát minden gyülekezet a következő keret szerint állapítja meg:

1. a) a 100-ig terjedő létszámú gyülekezetek 3-7 bizottsági tagot választanak.
2. b) a 101-300 közötti tagot számláló gyülekezetek 5-11 bizottsági tagot választanak.
3. c) a 301-700 közötti tagot számláló gyülekezetek 7-15 bizottsági tagot választanak.
4. d) a 701-1000 közötti tagot számláló gyülekezetek 9-19 bizottsági tagot választanak.
5. e) a 1001-2000 közötti tagot számláló gyülekezetek 11-23 bizottsági tagot választanak.
6. f) a 2001-3000 közötti tagot számláló gyülekezetek 15-27 bizottsági tagot választanak.
7. g) a 3000 feletti létszámú gyülekezetek 17-31 bizottsági tagot választanak.

(3) Minden gyülekezet, saját, belső szabályzatának megfelelően határozza meg a bizottsági tagságra javaslás eljárását. Továbbá a közgyűlés határozza meg a bizottság struktúráját, tekintettel az illető helyi gyülekezet szükségleteire.

(4) Minden gyülekezet bizottságában kell lennie legalább egy lelkipásztornak (presbiternek), egy titkárnak és egy olyan tagnak, aki lehet pénztáros.

(5) A gyülekezet lelkipásztora, vagy esetenként az ügykezelő lelkipásztor, az általa pásztorolt gyülekezet bizottságának teljes jogú tagja szolgálata egész idején. A bizottság teljes jogú tagjai azok a lelkipásztorok vagy lelki szolgálattevők, akik a gyülekezet által létrehozott lelkipásztori (presbiteri) tanács tagjai is.

(6) A bizottsági tagok minimum kétharmadát a gyülekezet olyan tagjai közül választják ki, akik nem fizetéses alkalmazottai a gyülekezetnek, vagy azoknak a szervezeteknek, amelyek a gyülekezet igazgatásával működnek.

(7) Az a helyi gyülekezet, amelynek nincs lelkipásztora, megbízhatja presbiterséggel az egyik lelki szolgálattevőt, a közgyűlésen jelenlelevő, szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedének szavazatával.

(8) A bizottság többi tagjait a jelenlelevő, szavazati joggal rendelkező tagok fele plusz egy szavazatával lehet megválasztani a közgyűlésen.

33. Cikkely – (1) A közgyűlés, szavazással megválasztja a küldötteket, akik a hitközség közgyűlésén, az Országos Konferencián és a vallásfelekezet Kongresszusán képviselik a gyülekezetet. A hitközség közgyűlésére a küldötteket a gyülekezet létszámával arányosan választják meg, azaz minden 50 tag után egy küldöttet. Az 50 tagnál kevesebbel rendelkező gyülekezeteknek is joguk van egy küldöttre.

(2) A vallásfelekezet Kongresszusára a küldötteket a gyülekezet létszámával arányosan választják meg, azaz minden 100 tag után egy küldöttet. A 100 tagnál kevesebbel rendelkező gyülekezeteknek is joguk van egy küldöttre.

(3) Az Országos Konferenciára a küldötteket a gyülekezet létszámával arányosan jelölik, azaz minden 200 tag után egy küldöttet. A 200 tagnál kevesebbel rendelkező gyülekezeteknek is joguk van egy küldöttre. Az Országos Konferencia küldötteit a Kongresszusra jelölt küldöttek közül kell kiválasztani.

(4) A magyar baptista gyülekezetek küldötteit a Szövetség Kongresszusára a gyülekezet létszámával arányosan jelölik, azaz minden 50 tag után egy küldöttet. Az 50 tagnál kevesebbel rendelkező gyülekezeteknek is joguk van egy küldöttre.

(5) A bizottság tagjait, a pénzügyi ellenőröket és a küldötteket a közgyűlés visszahívhatja, mandátumuk lejárta előtt, ha bűnbe esnek, eltérnek a vallásfelekezet Hitvallásától, vagy, ha nem teljesítik a rájuk bízott feladatokat.

(6) Minden visszahívott, lemondatott vagy elhunyt bizottsági tag vagy küldött helyett a vezető bizottság egy újabb tag behívása mellett dönthet, amit az első közgyűlés jóváhagy, vagy másik személyt választ.

34. Cikkely – (1) A gyülekezet bizottsága az a kollektív vezetési és adminisztratív szerv, amely a gyülekezet dolgait a közgyűlések között igazgatja. A bizottság végrehajtja a közgyűlések határozatait és támogatja a gyülekezet lelkipásztorát vagy lelkipásztori (presbiteri) tanácsát a gyülekezet lelki vezetésében.

(2) A bizottságot a lelkipásztor vagy annak meghatalmazottja hívja össze. Akkor, ha a lelkipásztor megtagadja az összehívást, a bizottság fele plusz egy tagja kezdeményezheti azt. Ahhoz, hogy jogerős döntések szülessenek, a bizottsági tagok legalább kétharmadának részt kell vennie a gyűlésen. A gyülekezet, saját belső szabályzatának megfelelően, megszabhat a bizottságnak más gyűlésezési formákat is, amelyek nem teszik szükségessé a részvételt, tekintettel a halasztást nem tűrő helyzetekre.

(3) A bizottsági gyűléseken a lelkipásztor, vagy annak meghatalmazottja elnököl. Abban az esetben, ha a bizottságot a tagok többségének kezdeményezésére hívják össze, az elnöklés egy, a bizottság által kijelölt tag tiszte. A határozatokat, a résztvevők, legalább fele plusz egy szavazatával lehet meghozni. Egyenlőség esetén a szavazást a közgyűlésen elnöklő személy szavazata dönti el.

35. Cikkely – (1) A bizottság kezeli a gyülekezet minden vagyonát, beleértve a pénzügyi forrásokat is, annak a költségvetésnek és azoknak a határozatoknak megfelelően, amelyeket a közgyűlés jóváhagyott.

(2) A bizottság további feladatai:

1. a) foganatosítja a gyülekezet látását;
2. b) a lelkipásztor (a presbiteri tanács) javaslata alapján meghatározza a gyülekezeti stratégiákat;
3. c) összehívja és előkészíti a közgyűlést;
4. d) megszervezi a szakosztályokat, illetve meghatározza a gyülekezet közérdekeit szolgáló evangelizációs, missziós és karitatív projekteket;
5. e) javasolja a közgyűlésnek lelki szolgálattevők választását és/vagy fizetéses alkalmazását;
6. f) dönt a gyülekezet adminisztratív és kisegítő személyzetének fizetéses alkalmazása felől;
7. g) a gyülekezet közgyűlésének felhatalmazásával, valamint a lelkipásztor javaslatára, dönthet további lelki szolgálattevők meghatározott időre szóló fizetéses alkalmazása felől;
8. h) jóváhagyja a gyülekezet szervezeti felépítését, és dönt bérezési és személyzeti kérdésekben;
9. i) kiértékeli a gyülekezetben a megválasztott/alkalmazott személyek tevékenységét;
10. j) ingó javak szerzésében és elidegenítésében döntéshozatalra jogosult;
11. k) jóváhagyja az új tagok felvételét a gyülekezetbe;
12. l) alkalmazza a hitvallásban rögzített fegyelemi eljárásokat, a közgyűlés meghatalmazásának megfelelően;
13. m) a gyülekezet egyéb közérdekű kérdéseiben hoz döntést, illetve a közgyűlés által rájuk ruházott minden más kérdésben is;
14. Cikkely – (1) A gyülekezet lelkipásztora, adott esetben lelkipásztori (presbiteri) tanácsa, biztosítja a gyülekezet lelki vezetését és lelki táplálását. Ennek megfelelően a lelkipásztor vagy a lelkipásztori (presbiteri) tanács:
15. a) foganatosítja a gyülekezet látását;
16. b) bátorítja és igazgatja a gyülekezetet küldetésének betöltésében;
17. c) megszervezi a gyülekezet lelki tevékenységét és az istentiszteleteket;
18. d) koordinálja a tagok és a hozzátartozók pásztorlását és lelkigondozását;
19. e) biztosítja a többi szolgálattevő lelki felkészítését és képzését;
20. f) biztosítja a kultikus gyakorlatok megvalósulását;
21. g) kezdeményez újabb, a gyülekezet hatékony vezetésében szükséges, tevékenységeket;

(2) A gyülekezet lelkipásztora vagy lelkipásztori (presbiteri) tanácsa felel a közgyűlés előtt a gyülekezet vezetéséről, pásztorlásáról és szellemi táplálásáról.

37. Cikkely – (1) A gyülekezetet a lelkipásztor vagy, a helyzettől függően, az ügykezelő lelkipásztor képviseli a gyülekezet titkárával együtt. A gyülekezetet jogerősen elkötelezi a lelkipásztor vagy az ügyvezető lelkipásztor, és a titkár aláírása. Ezek meghatalmazhatnak más bizottsági vagy presbiter-tanácsi tagot bizonyos okiratok, dokumentumok aláírásának jogával.

(2) A helyi gyülekezet rábízhatja az intézmény pénzügyi-adminisztratív tevékenységeinek megszervezését és irányítását egy ügyvezető diakónusra, akit a bizottságba választ a közgyűlésen jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok kétharmada.

(3) Ebben a helyzetben, és a közgyűlés által megszavazott mandátum ideje alatt, a gyülekezetet az ügyvezető diakónus képviseli, a titkárral együtt, pénzügyi-adminisztratív kérdésekben.

(4) A gyülekezet ügyvezető diakónusa, amennyiben megválasztják, gyakorlatba ülteti a gyülekezet vagyonára vonatkozó bizottsági határozatokat, és felügyeli a jogi előírások tiszteletben tartását a gyülekezet pénzügyi-adminisztratív tevékenységei során. Felel a gyülekezeti vagyonnal való gazdálkodásért, annak megőrzéséért és pontos nyilvántartásáért.

(5) A titkár jegyzőkönyvet ír a közgyűléseken és a bizottsági értekezleteken, nyomon követi a gyülekezeti tagok és hozzátartozóik hiteles nyilvántartását, ellátja a gyülekezet levelezését, valamint felel, a rá bízott gyülekezeti dokumentumokról és iratokról.

(6) Az okiratokat, dokumentumokat, nyilvántartásokat, a pecsétet, a működési engedélyt és minden más gyülekezeti okmányt a gyülekezet székhelyén, biztonságos helyen tárolják.

(7) A pénztáros őrzi meg és kezeli a pénzt, és más értékeket. A kifizetéseket a közgyűlés vagy a vezetőbizottság határozatai szerint végzi, a lelkipásztor (ügyvezető lelkipásztor) vagy, a helyzettől függően, az ügyvezető diakónus aláírásával. A pénztárost beválaszthatják a bizottságba, de végezheti ezt a szolgálatot szerződtetett önkéntesként, illetve fizetéses alkalmazottként is.

38. Cikkely – (1) A pénzügyi ellenőrök a gyülekezet pénzügyeket ellenőrző szervét képviselik. Az 1-3 ellenőrt a közgyűlés választja meg, a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok létszámának minimum fele plusz egy szavazatával.

(2) Az ellenőrök felülvizsgálják a közgyűlés határozatainak, valamint a törvény előírásainak tiszteletben tartását a gyülekezeti vagyon kezelésében. Az ellenőrök kötelesek a pénzügyi ellenőrzésről, a költségvetés megvalósításáról éves jelentést készíteni, és azt a közgyűlés elé terjeszteni, a pénzügyi felmentés végett. 

 VI. Rész

 A leánygyülekezet vezetése és szervezése  

39. Cikkely – (1) A leánygyülekezet, a helyi, jogi személyiséggel rendelkező gyülekezet mintájára, az arra vonatkozó alapelvek szerint működik.

(2) A leánygyülekezet tagjai ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint egy jogi személyiséggel bíró gyülekezet tagjai, és a leánygyülekezet küldetésének megvalósításában gyakorolják azokat.

(3) A leánygyülekezet lelki vezetését az anyagyülekezet által kijelölt szolgálattevő végzi, a leánygyülekezet tagjainak jóváhagyásával.

(4) A leánygyülekezet tevékenységeire adott javak az anyagyülekezet, a hitközség,  adott esetben a Magyar Baptista Szövetség vagy a Baptista Unió vagyonát képezik. A jogi személyiséggel rendelkező helyi gyülekezet a leánygyülekezet számára kapott pénzügyi és anyagi javakat kizárólag annak céljaira használja.

40. Cikkely (1) A leánygyülekezetnek, az anyagyülekezet jóváhagyásával, joga van a saját tevékenységeire adományozott javakkal való gazdálkodásra, adószámhoz és folyószámlához.

(2) Azok a leánygyülekezetek, amelyeknek joguk van saját gazdálkodásra, adószámmal és folyószámlával is rendelkeznek, a pénzügyi források és az anyagi javak kezelését az anyagyülekezet jóváhagyásával, annak felügyelete és ellenőrzése alatt végezhetik.

(3) A pénz és az anyagi javak adminisztrálását egy 3 tagú bizottság végzi. Ebből egy tag az anyagyülekezet küldötte, a mási kettő pedig, a leánygyülekezet tagja.

(4) A leánygyülekezet pénzügyi-számviteli tevékenységének törvényességét az anyagyülekezet pénzügyi ellenőrei ellenőrzik.

41. Cikkely – (1) A leánygyülekezet tagjait a vezető szolgálattevő évente egyszer hívja össze adminisztratív gyűlésre, a tevékenységek kiértékelése, valamint a gyülekezet saját céljainak meghatározása végett.

(2) Az adminisztratív gyűlést a leánygyülekezet szolgálattevője hirdeti meg, erről az anyagyülekezet bizottságát is értesíti. Az utóbbi kinevezhet 1 vagy 2 küldöttet, akik tanácsadói szavazatra jogosultak.

(3) Az adminisztratív gyűlést a leánygyülekezet szolgálattevője vezeti, a közgyűlés az anyagyülekezet által megszabott mandátum keretében döntéseket hozhat a leánygyülekezet tevékenységeinek jó előmenetele céljából, illetve a leánygyülekezetnek adományozott javak és pénzügyi források kezelésére vonatkozóan.

(4) Az adminisztratív gyűlésről szóló jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, mindkettőt aláírja a gyűlésen elnöklő személy, és az egyik példányt megküldik az anyagyülekezet bizottságának.

(5) Amennyiben az önállóan gazdálkodó leánygyülekezet tagjai nem kívánnak részt venni az anyagyülekezet közgyűlésén, kötelesek idejében értesíteni erről az anyagyülekezetet. Ilyen esetben, a leánygyülekezet szóban forgó tagjait az anyagyülekezet nem veszi figyelembe a közgyűlés megtartásához szükséges létszám megállapításakor.

VII. Rész

 Egyéb rendelkezések  

42. Cikkely – (1) A gyülekezet, saját szükségleteinek megfelelően, alkalmazhat lelki szolgálattevőket, adminisztratív, technikai-gazdasági, illetve bármilyen más szakképzettségű személyzetet a baptista hívek köréből, az alapszabályzat előírásainak tiszteletben tartásával.

(2) A gyülekezetből való kizárás az alkalmazás megszűnését jelenti.

43. Cikkely – (1) A gyülekezet közgyűlése, adott esetben a bizottsága, meghatározza a belföldi és külföldi missziós projektek finanszírozását, a köréből kiküldött misszionáriusok, illetve más misszionáriusok támogatását is.

(2) A gyülekezet pénzügyileg támogatja a területi hitközséget, adott esetben a Magyar Baptista Szövetséget, valamint a Baptista Uniót, a törvényes és illetékes vezető testületek  határozatainak értelmében.

(3) A gyülekezet támogatja a baptista vallásfelekezet misszióját és a teológiai iskolákat , a gyülekezetet vezető testületeinek határozata értelmében.

(4) A gyülekezetnek adott céladományokat és a külön céllal meghirdetett gyűjtéseket nem lehet más célra használni.

44. Cikkely – (1) A gyülekezet szellemi-vallási támogatást nyújthat azoknak, akik kórházakban, öregotthonokban, katonaságban, börtönökben, árvaházakban stb. vannak, továbbá pénzbeli és anyagi támogatást nyújthat a rászorulóknak.

(2) A gyülekezet biztosítja a baptista hívek gyermekeinek, családtagjainak vagy hozzátartozóinak, a baptista családokba kihelyezett gyermekek, illetve mindazoknak a vallásos nevelését, akik ezt a baptista gyülekezettől igényelik.

(3) Ha egy iskola vezetősége, ahol baptista gyülekezetekbe tartozó gyermekek tanulnak, nem tud a Keresztény Baptista Vallásfelekezethez tartozó vallástanárokat biztosítani, a gyermekek vallásos nevelésüket igazolhatják a gyülekezetük által kiállított tanúsítvánnyal.

(4) A gyülekezet alapíthat, szervezhet és fenntarthat, egymagában vagy más gyülekezetekkel, keresztény szervezetekkel együtt: óvodákat, bármilyen fokozatú iskolákat, táborokat, árvaházakat, öregotthonokat, üdülőket, orvosi ellátást biztosító, karitatív intézményeket, gyógyszertárakat, kiadókat, nyomdákat, bármilyen tömegkommunikációs tevékenységet a törvényi előírásoknak megfelelően.

(5) A közgyűlés jóváhagyásával a gyülekezet külön jogi személyiséggel rendelkező egyesületeket és alapítványokat szervezhet és hozhat létre, a (4). bekezdésben előirányzott tevékenységek folytatása céljából.

45. Cikkely – (1) Két vagy több gyülekezet együtt egy jogi személyiséggel nem rendelkező lelkipásztori körzetet hozhat létre. A lelkipásztori körzet kifejezi az illető gyülekezetek közös látását, és hozzájárul: az illető gyülekezetek lelki növekedéséhez, a lelki szolgálattevők felkészítéséhez és képzéséhez, missziós projektek megvalósításához, valamit más, az említett gyülekezetek által meghatározott célok megvalósításához.

(2) A lelkipásztori körzetet, egy lelkipásztorokból és küldöttekből álló tanács vezeti, akiknek kinevezése a körzethez tartozó gyülekezetek által történt.  A lelkipásztori körzet tanácsát egy ügyvezető pásztor igazgatja.

(3) A lelkipásztori körzet tanácsa felügyeli a gyülekezetek lelkiállapotát és hitelvi tanításait, illetve tanácsolja a gyülekezeteket missziós látásuk megvalósításában.

(4) A lelkipásztori körzet tanácsának szellemi autoritása van az esetleges krízishelyzetek megoldására, a körzethez tartozó bármelyik gyülekezetben.

46. Cikkely – (1) A gyülekezet tulajdonában tarthat, szerezhet, vagy adminisztrálhat ingatlan és ingó javakat, ezekkel szabadon és önállóan rendelkezik.

(2) A gyülekezet egyedüli tulajdonosa minden olyan ingó és ingatlan vagyonnak, anyagi és pénzügyi értéknek, amely a vagyonát képezi, és amelyeket törvényes úton és törvényes eszközökkel szerzett.

(3) A gyülekezet vagyona különálló és független a gyülekezet minden egyes tagjának vagyonától, ami létre jön tagsági hozzájárulással, adományozással, szponzorálással, hagyatékozással, bármilyen ingó vagy ingatlan vagyon ajándékozásával, anyagi javakkal és/vagy pénzadományokkal, hazai és külföldi, magán- és/vagy jogi személyektől, vagy bármilyen más törvényes úton és törvényes eszközökkel.

(4) Az anyagi és pénzbeli értékek, az ingó és ingatlan javak, amelyek bármilyen hozzájárulás tárgyát képezik – tagsági hozzájárulás, adományozás, örökösödés, egyebek –, és a gyülekezet vagyonába kerültek, nem lehetnek utólagos követelés tárgya, kizárólagosan a vallásfelekezet tulajdonában maradnak.

47. Cikkely – (1) A gyülekezet egyházi javai a következők: a gyülekezeti épületek a hozzájuk tartozó telkekkel és melléképületekkel, lelkipásztori lakások a lelki munkát végző személyzet részére, területek, épületek és ingóságok melyek vallás gyakorlását, a vallásos iskolák és intézmények működését szolgálják, a felekezeti temetők.

(2) A gyülekezet egyházi javai a 2006-os 489-es számú törvény védelme alatt állnak, abban az értelemben, hogy elévülhetetlenek és elidegeníthetetlenek.

(3) Ezek eladása csak a közgyűlés beleegyezésével mehet végbe, amihez a helyi gyülekezeti tagok háromnegyedének szavazata szükséges. Azokat a gyülekezeti épületeket, amelyeket a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet történelmi emlékműnek nyilvánít, nem lehet lebontani vagy elidegeníteni a Baptista Unió Tanácsának beleegyezése nélkül.

48. Cikkely – (1) Egy baptista gyülekezet létezése akkor szűnik meg, ha a megszüntetést maga kezdeményezi, a közgyűlésen résztvevő tagok összlétszámának kilenctizede ezt megszavazza, vagy ha a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet Országos Konferenciáján a gyülekezet működési engedélyének visszavonásáról hoznak határozatot, a jelen Alapszabályzat feltételeinek megfelelően.

(2) A leánygyülekezet jogi személyiséggel rendelkező gyülekezetté alakulhat, a jelen alapszabályban meghatározott, jogi személyiséggel rendelkező gyülekezetekre vonatkozó eljárásoknak megfelelően.

(3) A leánygyülekezet megszűnését eldöntheti az oda tartozó hívek csoportja, a tagok összlétszámának minimum kilenctizedének szavazatával, vagy határozatot hozhat a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet Országos Konferenciája a gyülekezet működési engedélyének visszavonásáról, a jelen Alapszabályzat feltételeinek megfelelően.

(4) Egy gyülekezet megszűnése esetén, annak vagyona átkerül egy másik gyülekezet birtokába, a közgyűlés határozatának értelmében, vagy annak a hitközösségnek a birtokába, amelyhez tartozott, adott esetben a Magyar Baptista Szövetség birtokába.

(5) Abban az esetben, ha egy gyülekezet tagjai elhagyják a Keresztény Baptista Vallásfelekezetet, a gyülekezeti vagyon a Vallásfelekezet birtokában marad, vagy annak a hitközségnek a birtokában, amelyhez tartozott, adott esetben a Magyar Baptista Szövetség birtokában.

 III. FEJEZET

 A baptista gyülekezetek hitközségei

 I RÉSZ

 Megalapításuk, szervezeti és működési szabályaik,

  

49.Cikkely – (1) A baptista gyülekezetek hitközsége (baptista hitközség) minimum 50 jogi személyiséggel rendelkező gyülekezet társulása nyomán jön létre.

(2) A baptista gyülekezetek hitközsége a hatáskörébe tartozó gyülekezetek zonális képviseleti szerve. A gyülekezetek közérdekeit képviseli, irányítja azok lelki-adminisztratív tevékenységeit, támogatja a gyülekezeti tevékenységeket ott, ahol erre igény van.

(3) A baptista gyülekezetek hitközségeit egy megye, több megye vagy a főváros, Bukarest, területén lehet létrehozni. Egy hitközség területének meghatározása a Baptista Unió Tanácsának jóváhagyásával történik.

(4) Minden baptista gyülekezetet tömörítő hitközség kötelező módon tagja a Baptista Uniónak. A jelen Alapszabályzat jóváhagyásának idején létező hitközségek továbbra is változatlanul működnek.

(5) Egy adott hitközség székhelye és elnevezése felől, annak közgyűlése dönt.

50. Cikkely – (1) A hitközségek a környező gyülekezetek küldötteinek határozata nyomán jönnek létre, a jelen Alapszabályzat előírásainak megfelelően.

(2) A hitközség alapító közgyűlését egy indítványozó bizottság hívja össze, amely az érintett gyülekezetek lelkipásztorainak legalább egyharmadát tömöríti. A közgyűlésről írásban értesítik az összes környező gyülekezetet legalább 60 nappal a közgyűlés megtartása előtt. A meghívónak tartalmaznia kell a gyűlés célját, dátumát, időpontját és helyszínét.

(3) Az alapításra meghívott gyülekezetek közgyűlés keretében döntenek a hitközség alakulásának célszerűségéről, illetve küldötteket jelölnek az alapító közgyűlésre. Szám szerint minden 50 tag után egy küldöttet. Azok a gyülekezetek, ahol a tagok létszáma, 50-nél kevesebb, egy küldött jelölésére jogosultak. .

(4) Az alapító közgyűlésen a környező gyülekezetek küldötteinek legkevesebb háromnegyedének kell részt venni, a közgyűlést egy napi bizottság vezeti le, amelynek összetétele a következő: napi elnök, napi titkár és 3 szavazatszámláló biztos. Az alapító határozat a jelenlevő küldöttek háromnegyedének szavazatával jogerős.

(5) A két példányban kiállított alapító okiratot minden küldött aláírja, az okirat tartalmazza közös akaratukat az alapításra, a hitközség székhelyére, valamint a vezető bizottság tagjaira vonatkozóan. Az alapító okmány egyik példányát, a hitközség székhelyét és kezdeti vagyonát igazoló iratokkal együtt, a működési engedély kibocsátásának céljából, megküldik a Baptista Uniónak.

(6) Ha a hitközséghez több megyéből is tartoznak gyülekezetek, az engedélyezés azután történik, miután az Unió Tanácsa legközelebbi gyűlésén, a területi lehatárolást jóváhagyta.

(7) A Baptista Unió bejegyzi az újonnan megalakult hitközséget, a felekezet jogi személyeinek nyilvántartásába, és kibocsátja a hitközség működési engedélyét.

(8) Az így megalakult hitközség, jogi személy, és rendelkezik az ebből származó jogokkal és kötelezettségekkel.

51. Cikkely – A baptista hitközségek a következő hatáskörrel rendelkeznek:
52. a) az illető hitközségbe tartozó baptista gyülekezetek érdekeinek támogatása és védelmezése;
53. b) az evangélium terjesztése és a missziós tevékenységek támogatása, illetve a keresztény adakozás bátorítása;
54. c) a baptista vallásfelekezet Hitvallásában foglalt változatlan bibliai tanítások megőrzése;
55. d) a gyülekezetekben, a lelki szolgálattevők felavatásának felvigyázása;
56. e) a helyi gyülekezet tanácsolása belső viszályainak megoldásában, ha az illető gyülekezet krízishelyzetbe került;
57. f) a gyülekezetek kérésére, azoknak pénzalapjából, személyzeti kérdésekkel és bérezési műveletekkel kapcsolatos ügyrendezés, a gyülekezetek vezető testületeinek határozata értelmében;
58. g) a gyülekezetek támogatása a kórházakban, öregotthonokban, katonaságban, börtönökben, árvaházakban és máshol folytatott vallásos lelki gondozásban, valamint a baptista gyermekek vallásos oktatásának biztosítása;
59. h) a gyülekezetek tanácsolása pénzügyi-számviteli, jogi és más kérdésekben;
60. i) az a-h) és j) pontban felsorolt tevékenységek kivitelezéséhez szükséges pénzügyi források kezelése;
61. j) minden más tevékenység végzése, amely a hitközség hatáskörének betöltését szolgálja;

 II. Rész

 A hitközség vezető és ellenőrző szervei  

52. Cikkely – A hitközség vezető testületei a közgyűlés és a vezető bizottság. A pénzügyi ellenőrök bizottsága a baptista gyülekezetek hitközségének pénzügyeket ellenőrző szerve.
53. Cikkely – (1) A hitközség évente egyszer tart közgyűlést, illetve ahányszor erre szükség van. A közgyűlést az elnök hívja egybe a vezető bizottság határozata alapján, vagy a küldöttek teljes létszámának minimum egy harmada által írásba adott és megindokolt kérelmezésre.

(2) A közgyűlést legalább 21 nappal korábban, írásban kell egybehívni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés célját, dátumát, időpontját és helyszínét, valamit azt a kiegészítést is, hogy amennyiben a kijelölt időben nem gyűl össze a küldöttek összlétszámának legalább fele plusz egy része, a közgyűlést egy órával elhalasztják, majd ugyanazon a helyen, újabb egybehívás nélkül tartják meg, és érvényes határozatokat hoznak a küldöttek számától függetlenül.

(3) A közgyűlést a hitközség elnöke vezeti a titkár segédletével. Amennyiben a jelenlevő tagok kérelmezik, a közgyűlésen egy napi bizottság elnököl, amelynek összetétele a következő: napi elnök, napi titkár és legkevesebb 3 szavazatszámláló biztos. A jegyzőkönyvet azok a személyek írják alá, akik a közgyűlésen elnököltek.

(4) A döntéshozatalhoz a jelenlevő küldöttek minimum fele plusz egy szavazata szükséges. Egyenlőség esetén a szavazást a közgyűlésen elnöklő személy szavazata dönti el. A hitközség közgyűlésein részt vehet tanácsadói szavazattal a Baptista Unió 1-3 küldötte.

54. Cikkely – (1) A hitközség közgyűlése 4 évre megválasztja a gyülekezetek küldöttei közül: a vezető bizottságot és a pénzügyi ellenőröket. Bármely bizottsági tagot a közgyűlés visszahívhat a mandátum lejárta előtt ha: bűnbe esik, súlyosan eltér a vallásfelekezet Hitvallásától, illetve ha nem teljesíti a rábízott feladatokat.

(2) Minden visszahívott, lemondott vagy elhunyt bizottsági tag helyett a vezető bizottság más küldöttet hívhat be. Az első közgyűlés ezt ratifikálja, vagy másik személyt választ.

(3) A közgyűlés kijelöli a hitközség képviselőit az Unió Tanácsában, azaz minden 3000 tag után egy képviselőt. Ha a tagok száma meghaladja a 3000-et vagy ennek többszörösét, újabb képviselőt jelölhetnek, amennyiben 1500-nál többel haladja meg. Az olyan gyülekezetek, ahol a tagok 3000-nél kevesebben vannak, egy küldöttet jelölhetnek. Szintén a közgyűlés javasol tagokat a Baptista Unió Végrehajtó Bizottságába.

55. Cikkely – (1) A közgyűlés elemzi és kiértékeli a hitközség hatáskörébe tartozó gyülekezetek általános helyzetét, döntést hoz a hitközség minden nagy horderejű kérdésében, illetve átruházhatja hatáskörének egy részét a vezető bizottságra.

(2) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartoznak a következő feladatok:

1. a) a vezető bizottság és a pénzügyi ellenőrök bizottságának megválasztása;
2. b) a hitközség képviselőinek megválasztása a Baptista Unió Tanácsába, és a Baptista Unió Végrehajtó Bizottságába javasolt tagok jelölése;
3. c) a költségvetés jóváhagyása és a pénzügyi felmentés megadása;
4. d) a gyülekezetek a hitközség számára biztosított hozzájárulásának meghatározása;
5. e) a hitközség lelki szolgálattevőinek alkalmazása és felfüggesztése;
6. f) ingatlanok szerzése és elidegenítése;
7. g) kölcsönök felvétele;
8. h) a hitközség székhelyének meghatározása;
9. i) a vallásfelekezet Hitvallásától súlyosan eltévelyedő, illetve a tanúságtételét rendkívüli mértékben kompromittáló helyi gyülekezet működési engedélyének visszavonása;
10. j) a baptista gyülekezetek hitközségének felszámolása;
11. Cikkely – (1) A hitközség vezető bizottsága a következő tagokból áll: elnök, 1-3 elnökhelyettes, titkár és 3-11 tag. A hitközség elnöke és titkára legtöbb két egymást követő mandátumra választható meg.

(2) A vezető bizottságot az elnök, vagy az általa meghatalmazott személy hívhatja egybe, vagy összehívható a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére. Ahhoz, hogy a gyűlésen érvényes döntések szülessenek, a bizottság legalább kétharmados többségének jelenléte szükséges. A hitközség bizottsági gyűlésein az elnök vagy az általa meghatalmazott alelnök elnököl. A határozatokat legalább a résztvevő tagok fele plusz egy szavazatával lehet meghozni. Egyenlőség esetén a szavazást a közgyűlésen elnöklő személy szavazata dönti el.

57. Cikkely – (1) A hitközség bizottsága irányítja a hitközség tevékenységeit a közgyűlések között.

(2) A hitközség bizottsága a következő feladatoknak tesz eleget:

1. a) meghatározza a napirendet és előkészíti a közgyűlés munkáját;
2. b) megvalósítja a közgyűlés határozatait és teljesíti a közgyűlés megbízásából kapott feladatokat;
3. c) jóváhagyja a hitközség személyzeti felépítését;
4. d) határoz a hitközség adminisztratív és szakképzett személyzetének fizetéses alkalmazása, vagy felmentése felől;
5. e) határoz bérezési és egyéb személyzeti kérdésekről a hitközségen belül;
6. f) jogi és hitelvi szempontból, ellenőrzi és jóváhagyja a működési engedélyért folyamodó gyülekezetek kéréseit;
7. g) megvizsgálja a felavatott lelki szolgálattevők eltévelyedéseit a vallásfelekezet Hitvallásától, és dönt a felavatott szolgálattevők felfüggesztésének kérdésében;
8. h) határoz az ingóságok és tárgyi eszközök szerzésében és elidegenítésében;
9. i) elvégez minden más feladatot, amit a közgyűlés bíz rá;
10. Cikkely – (1) Az elnök képviseli a gyülekezetek hitközségét az államszervek és minden külső fél előtt. Ő szervezi és vezeti a hitközség folyamatban lévő tevékenységeit.

(2) Az alelnökök a hitközség közgyűlése vagy vezető bizottsága által meghatározott feladatokat teljesítenek. Az alelnökök a missziókerületeket, vagy a hitközségen belül létező szakosztályokat irányíthatják.

(3) A titkár felelőssége időben továbbítani a leveleket és hivatalos okmányokat az Unióhoz, a gyülekezetekhez és a külső (harmadik – Borzási) félhez. (rom. terţi) Ő felel azoknak a leveleknek időben történő továbbításáról, amelyeket a hitközség a Baptista Uniónak, a Vallásfelekezet Nyugdíjosztályának és Segélypénztárának, a gyülekezeteknek vagy alkalmazottaknak küld.

(4) A titkár írja meg a közgyűlések és a bizottsági gyűlések jegyzőkönyveit. A hitközség titkára felel a hitközség okmányainak nyilvántartásáról és megőrzéséről. Továbbá az elnök meghatalmazásának megfelelően, teljesíti az átruházott feladatokat, a hitközség operatív vezetése érdekében.

(5) A hitközség, érvényes kötelezettségeket az elnök, vagy az általa meghatalmazott alelnök, és a titkár, vagy egy, erre kinevezett a bizottsági tag, aláírásával vállal.

(6) Az elnök képviseli a hitközséget a törvény és minden külső fél előtt, aki megbízhatja a hitközség képviseletével a vezető bizottság egy másik tagját vagy egy szakértőt.

59. Cikkely – A területi hitközség pénzügyi ellenőreit, szám szerint 3-at, a közgyűlés választja meg 4 évre. Az ellenőrök feladata a vezető bizottság ügyvitelét ellenőrizni, a pénzügyi ellenőrzésről jelentést készíteni, és azt az éves közgyűlésen bemutatni, az ügyvitel lezárása végett.

III. Rész

 Egyéb rendelkezések  

60. Cikkely – (1) A hitközség keretén belül, területi szempont szerint, létre lehet hozni missziókörzeteket, anélkül, hogy ezek jogi személyek lennének. Ezek teljesíthetik a hitközség lelki természetű feladatait.

(2) A missziókörzetet egy lelki szolgálattevőkből álló tanács vezeti, akiket a körzethez tartozó gyülekezetek lelki vezetői jelöltek erre a feladatra. A tanácsot vezetheti a hitközség egyik alelnöke, akit a hitközség bizottsága jelölt erre a feladatra, a missziókörzetet vezető tanács tagjainak beleegyezésével.

61. Cikkely – (1) A hitközségen belül működhetnek, a hitközség bizottságának beleegyezésével és fennhatósága alatt, gyermekekkel, ifjúsággal, nőkkel stb. foglalkozó missziós szakosztályok.

(2) A gyülekezetek hitközsége alapíthat, szervezhet és működtethet, egymagában vagy más keresztény szervezetekkel együttműködésben, óvodákat, iskolákat (minden korosztály számára), táborokat, árvaházakat, öregotthonokat, üdülőket, orvosi ellátást biztosító, karitatív intézményeket, kiadókat, nyomdákat, bármilyen tömegkommunikációs eszközöket stb. a törvényi előírásoknak megfelelően.

(3) A közgyűlés jóváhagyásával alapíthat és szervezhet saját jogi személyiséggel rendelkező egyesületeket és alapítványokat, a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek megvalósítása végett.

62. Cikkely (1) A hitközség bármilyen törvényes úton és módon szerezhet és birtokolhat bármely jogcímen, a törvényi előírások betartásával, ingóságokat és ingatlanokat, küldetésének és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, vagy pedig azért, hogy a gyülekezetek és a leánygyülekezetek használatára átengedje.

(2) A gyülekezetek hitközsége egyedüli tulajdonosa minden olyan ingó és ingatlan javaknak, anyagi és pénzügyi értéknek, amely a vagyonát képezi, és ezekkel szabadon és önállóan rendelkezhet, a törvény és a jelen alapszabályzat értelmében.

(3) A hitközség a közgyűlésen meghatározott gyülekezeti hozzájárulásokból tartja fenn magát, valamint adományokból, szponzorálásból, hagyatékokból, bármilyen jellegű ingatlan és ingó vagyon ajándékozásából, anyagi javakból és/vagy pénzadományokból hazai és külföldi fizikai és jogi személyektől, vagy bármilyen más úton és módon, a törvény betartásával.

63. Cikkely – (1) Az egyházi javak a következők: a gyülekezeti épületek a hozzájuk tartozó telkekkel és melléképületekkel, a lelki szolgálatot végző alkalmazottaknak szánt lelkipásztori lakások, a vallásgyakorlás és a vallásfelekezeti tevékenységek céljára fenntartott telkek, épületek és ingóságok, a felekezeti temetők, amelyek a hitközség tulajdona, és át lettek engedve egyes gyülekezeteknek használat céljából.

(2) A hitközség egyházi javai a 489/2006. számú törvény védelme alatt állnak, abban az értelemben, hogy elévülhetetlenek és elidegeníthetetlenek. Ezek elidegenítése csak a hitközség közgyűlésének beleegyezésével mehet végbe, amihez a közgyűlésen jelenlevő küldöttek létszámának háromnegyede szükséges.

64. Cikkely – (1) A gyülekezetek hitközségét a közgyűlés számolhatja fel, amelyen a küldöttek a hitközséghez tartozó gyülekezetek számának legalább háromnegyedéből kell legyenek jelen. A közgyűlést 30 nappal korábban hívják egybe a hitközséghez tartozó gyülekezeteknek küldött hivatalos értesítéssel, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés dátumát, időpontját, helyszínét és célját. A hitközséget felszámoló határozat a jelenlevő küldöttek háromnegyedének szavazatával válik érvényessé.

(2) Ha a hitközség megszűnik, aktív és passzív vagyona átkerül a Romániai Keresztyén Baptista Gyülekezetek Uniója, egy másik baptista hitközség vagy egy baptista gyülekezet tulajdonába, a felszámolást elhatározó közgyűlés erre vonatkozó döntésétől függően.

IV. FEJEZET

 A Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége 

65. Cikkely – (1) A Romániai Magyar Keresztyén Baptista Gyülekezetek Szövetsége a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet keretén belül szerveződik és működik, a jelen Alapszabályzat értelmében, és magába foglalja az ország összes magyar baptista gyülekezetét. Rövidített elnevezése: Magyar Baptista Szövetség”.

(2) A Romániai Magyar Baptista Szövetség saját nevében és felelősségére testvéri kapcsolatokat ápolhat, illetve együttműködhet határon kívüli baptista szervezetekkel, és szövetségre léphet belföldi és külföldi evangéliumi gyülekezetekkel.

(3) A Magyar Baptista Szövetség meghatározhatja saját szervezési és működési szabályait a jelen Alapszabályzat és a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet Hitvallásának tiszteletben tartásával.

66. Cikkely – (1) A Magyar Baptista Szövetség a romániai magyar baptista gyülekezetek képviselője az állam helyi és területi szervei előtt. Biztosítja az országban létező összes magyar keresztyén baptista gyülekezet szellemi-adminisztratív koordinálását.

(2) A Szövetség képviselőinek számát az Unió Tanácsában a jelen Alapszabályzat 54. Cikkelye értelmében határozzák meg.

(3) Az állam központi szervei előtt a magyar keresztyén baptista gyülekezetek érdekeit a Romániai Keresztyén Baptista Gyülekezetek Uniója a Szövetség küldöttjével együtt képviseli.

67. Cikkely – A Magyar Baptista Szövetség feladatköre a következő:
68. a) a szellemi, vallási-oktatási és jótékonysági tevékenységek megszervezése és koordinálása a Szövetséghez tartozó gyülekezetek érdekében;
69. b) a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet Hitvallásába foglalt tanítások megtartásának felülvigyázása;
70. c) a Szövetséghez tartozó baptista gyülekezetek érdekeinek támogatása és védelmezése;
71. d) az evangélium terjesztésének és a missziós tevékenységek támogatása, illetve a keresztények bátorítása az adakozásra;
72. e) a gyülekezetek támogatása lelki szolgálattevőik felavatásában;
73. f) krízishelyzetekben, peres kérdések és gyülekezeti fegyelmi kérdések megoldása;

1. g) személyzeti kérdésekkel és a gyülekezetek pénzalapjaiból való bérezéssel kapcsolatos műveletek elvégzése- a gyülekezetek felkérésére, ezek vezetőségének határozataival összhangban;
2. h) a gyülekezetek tanácsolása és ellenőrzése pénzügyi-számviteli és jogi kérdésekben;
3. i) a gyülekezetek támogatása a kórházakban, öregotthonokban, katonaságban, börtönökben, árvaházakban és máshol folytatott lelkigondozói tevékenységben, valamint a baptista hívek gyermekeinek biztosított iskolai vallásoktatásban;
4. j) a Szövetség céljainak megvalósításához szükséges pénzalapok kezelése;
5. k) minden más tevékenység lebonyolítása, amely a Szövetség szerepkörének betöltését szolgálja;
6. Cikkely – (1) A Szövetség vezetőszervei a következők: a Szövetség Kongresszusa, a Szövetség Tanácsa és a Elnöksége.

(2) A Szövetség pénzügyeket ellenőrző szervét 3 pénzügyi ellenőr képviseli.

69. Cikkely – (1) A Szövetség Kongresszusa a Romániai Magyar Keresztény Baptista Gyülekezetek Szövetségének irányító és ellenőrző szerve. A Kongresszust a magyar keresztyén baptista gyülekezetek küldöttei képezik.

(2) A Szövetség választó jellegű Kongresszusát négyévenként hívják össze, a munkakongresszust pedig, évente egyszer, illetve ahányszor erre szükség van.

(3) A Szövetség Kongresszusát a Szövetség elnöke és főtitkára hívja egybe a Szövetség Tanácsának határozata alapján, vagy a gyülekezeti küldöttek egyharmadának kérésére. A kongresszus egybehívását írásban közlik a gyülekezeteknek legalább 30 nappal a Kongresszus megtartásának dátuma előtt. A meghívónak tartalmaznia kell a dátumot, az időpontot, a helyszínt és napirendi pontokat.

(4) A Kongresszus gyűlése akkor érvényes, ha jelen van a gyülekezetek küldötteinek fele plusz egy része. Abban az esetben, ha nincs meg az alapszabályzatnak megfelelő létszám, a Szövetség Kongresszusát két óra múlva tartják meg, újabb egybehívás nélkül.

(5) A Kongresszust a Szövetség elnöke vezeti a főtitkár segédletével, vagy a Kongresszus kérésére választott elnökség. A Kongresszusnak legalább 3 szavazatszámláló biztost kell választania.

(6) A Kongresszus a jelenlevők egyszerű szavazattöbbségével hoz határozatot. A Szövetség Kongresszusának határozatai kötelezőek annak minden egységére, és a Szövetséghez tartozó szervezetekre nézve is. A jegyzőkönyvet a főtitkár vagy a napi titkár veszi fel, és aláírja a napi elnök és a napi titkár.

70. Cikkely – A választókongresszus munkálatai plenáris ülésen zajlanak a következő feladatkörökben:
71. a) jóváhagyja a Szövetség Tanácsának tagjait, megválasztja a Szövetség Végrehajtó Bizottságát és a pénzügyi ellenőröket;
72. b) meghatározza a Szövetség fő célkitűzéseit és stratégiáját a következő 4 évre;
73. c) a jelenlevők szavazatának háromnegyedes többségével módosítja a jelen fejezetben foglalt előírásokat;
74. d) jóváhagyja a Szövetség Tanácsának pénzügyi felmentését a pénzügyi ellenőrök jelentése alapján;
75. e) jóváhagyja a Szövetség folyó évi költségvetését és meghatározza a tagok évi hozzájárulásának összegét;
76. f) a Szövetség bármilyen felmerülő kérdésében dönt.
77. Cikkely – (1) A munkakongresszus koordinálja a Szövetség tevékenységét a választókongresszusok között a következő feladatkörökben:
78. a) évente megvizsgálja és kiértékeli a gyülekezetek általános helyzetét és a Szövetség tevékenységét, valamint gondoskodik a választókongresszus döntéseinek megvalósításáról;
79. b) a választókongresszusok között irányítja és ellenőrzi a Szövetséghez tartozó iskolák és teológiai intézetek tevékenységét – bibliatanulmányi, zenei és baptista-történelem tagozatokat-, illetve a családokkal, nőkkel, ifjúsággal és gyermekekkel foglalkozó szakosztályok munkáját is;
80. c) jóváhagyja a Szövetség Tanácsának következő évre javasolt terveit;
81. d) határoz a Magyar Baptista Szövetség és a belföldi és külföldi szervezetek közötti partnerkapcsolatok megkötése felől;
82. e) jóváhagyja a Szövetség Tanácsának és Elnökségének évi pénzügyi felmentését;
83. f) jóváhagyja a Szövetség következő évi bevételekre és kiadásokra vonatkozó költségvetését;
84. g) megállapítja a gyülekezeti tagok évi hozzájárulását;
85. h) a jelenlevő küldöttek szavazatának háromnegyedes többségével jóváhagyja a jelen Alapszabályzat, Szövetségre vonatkozó részeinek módosítását és kiegészítését;
86. i) kijelöli a Szövetség székhelyét;
87. j) jóváhagyja az új tagokat a felfüggesztett, visszavonult vagy elhunyt tagok helyére a Szövetség Tanácsában és Elnökségébe;

(2) A Szövetség kongresszusain részt vehet a Romániai Keresztény Baptista Unió 1-3 küldötte is;

72. Cikkely – A Szövetség Tanácsát négy évre választják meg és 15 tagból áll. A Szövetség Tanácsát az elnök vagy az általa meghatalmazott személy hívhatja egybe, továbbá a tagok egy harmadának írásbeli kérésére is egybehívható. Évente kétszer gyűléseznek, illetve ahányszor erre szükség van. A gyűlés az elnök vezetésével és a főtitkár segédletével zajlik. Ahhoz, hogy a gyűlés érvényes határozatokat hozzon, a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatokat legalább a résztvevő tagok fele plusz egy szavazatával lehet meghozni. Egyenlőség esetén a szavazást az elnök szavazata dönti el.
73. Cikkely – A Szövetség Tanácsának hatáskörébe a következők tartoznak:
74. a) a kongresszusok között vezeti a Szövetség tevékenységét, és végrehajtja azok döntéseit;
75. b) egybehívja, előkészíti a Szövetség kongresszusainak munkáját és meghatározza a napirendet;
76. c) irányítja és ellenőrzi a Szövetség Elnökségének tevékenységét;
77. d) kijelöli a Szövetség képviselőit a Keresztény Baptista Gyülekezetek Uniójának Tanácsába, illetve képviselőt jelöl a Vallásfelekezet Nyugdíjosztályának és Segélypénztárának Vezető Bizottságába is.
78. e) döntéseket hoz a Szövetség kiadványaival kapcsolatban és meghatározza ezek irányzatát, és tematikáját;
79. f) dönt a Szövetség keretén belül, a törvényi előírásoknak megfelelően, a Magyar Baptista Teológiai Szeminárium, valamint más tanintézetek megalapításáról;
80. g) időnként ellenőrzi, felügyeli és tanácsolja a Szövetségen belül működő tanintézetek lelki-hitelvi tevékenységét;
81. h) előzetes beleegyezését adja, lelki-hitelvi téren, a Szövetségen belül létező tanintézetekben teológiát tanító tanárok elismertetéséhez;
82. i) visszavonja a h) bekezdésben előírt feltételek alapján kifejezett lelki-hitelvi jóváhagyást, ha az említett tanárok a Romániai Baptista Vallásfelekezet Hitvallásától súlyosan eltévelyednek;
83. j) megvizsgálja a felavatott lelki szolgálattevők eltévelyedéseit a vallásfelekezet Hitvallásától, és dönt a felavatott szolgálattevői minőség felfüggesztését illetően;
84. k) javasolja a Baptista Unió Országos Konferenciáján a vallásfelekezet Hitvallásától súlyosan eltévelyedő, illetve a tanúságtételét rendkívüli mértékben kompromittáló magyar gyülekezetek működési engedélyének visszavonását;
85. l) meghatározza a Szövetség személyzeti struktúráját, és javaslatokat dolgoz ki a vallásfelekezeten belüli bérezési rendszer kialakítására;
86. m) jóváhagyja az Elnökség által kidolgozott költségvetési javaslatot és elfogadás végett a Kongresszus elé terjeszti;
87. n) olyan ingatlanok, ingóságok, tárgyi eszközök szerzéséről és elidegenítéséről dönt, amelyek nem tartoznak a Szövetség Elnökségének illetékességi körébe;
88. o) kölcsönök felvételéről dönt;
89. p) tisztségükben megerősíti a különböző, teológiai-, missziós-, zenei-, baptista egyháztörténeti-, ifjúsági szakosztályok, illetve a gyermekek, nők és a család stb. ügyével foglalkozó szakosztályok élére választott vezetőket;
90. q) az ifjúsági táborok élére igazgatókat jelöl ki;
91. r) bármilyen létfontosságú, a Szövetség hatáskörén belül felmerülő kérdésben dönt.
92. Cikkely – (1) A Szövetség Elnöksége, a Szövetség irányító szerve a Szövetség Tanácsának ülései között. Felépítése a következő: elnök, 4 alelnök, főtitkár és főtitkár helyettes.

(2) Az Elnökséget negyedévenként, vagy pedig szükség szerint hívja egybe az elnök, vagy az általa meghatalmazott alelnök, az ülés előtt legalább 7 nappal. Az Elnökség döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozzák meg, legkevesebb 5 tag részvételével.

75. Cikkely – Az Elnökség hatáskörébe tartozó feladatok:
76. a) vezeti a Szövetséget a Tanács ülései között;
77. b) egybehívja, meghatározza a napirendet, és előkészíti a Szövetség Tanácsának gyűlését;
78. c) dönt a Szövetség személyzetének alkalmazása és bérezése felől;
79. d) dönt az illetékességi körébe tartozó ingó javak és tárgyi eszközök szerzéséről és elidegenítéséről;
80. e) összeállítja a Szövetség költségvetésének tervezetét, és elfogadás végett a Szövetség Tanácsa elé terjeszti;
81. f) igazolásokat állít ki a Szövetségen belül működő/tevékenykedő szervezetek és magánszemélyek számára.
82. g) a Szövetség Tanácsa által meghatározott, bármilyen más feladatnak is eleget tesz.
83. Cikkely – (1) Érvényes kötelezettségeket a Magyar Baptista Szövetség az elnök, vagy az általa meghatalmazott alelnök, és a főtitkár, vagy a főtitkár helyettes, aláírásával vállal.

(2) Az elnök képviseli a Szövetséget a törvény és a külső felek előtt, aki meghatalmazhat maga helyett egy másik tagot az Elnökségből, vagy egy szakértőt.

77. Cikkely – (1) Az elnök legtöbb két egymást követő mandátumra választható meg. A főtitkárt szükség szerint bármennyiszer újra lehet választani. A Szövetség elnöke képviseli a Szövetséget az állam helyi és területi szervei előtt, operatívan vezeti a Szövetséget, és feladatainak egy részét átruházhatja a főtitkárra.

(2) A főtitkár képviseli a Szövetséget a Keresztyén Baptista Gyülekezetek Uniójának Végrehajtó Bizottságában, az Európai Baptista Federáció (EBF), valamint a Baptista Világszövetség (BWA) előtt is.

(3) A főtitkár felel a Szövetség levelezésének folyamatos lebonyolításáról, nyilvántartja és megőrzi a Szövetség iratait, biztosítja a Szövetség működéséhez szükséges bármilyen nyilvántartás vezetését, illetve felel a jegyzőkönyv helyes felvételéről az Elnökség, a Szövetség Tanácsának ülésein és a kongresszusok alkalmával. A főtitkár felelőssége a leveleket és az okmányokat időben eljuttatni az Unióhoz, a gyülekezetekhez és a külső felekhez is. Továbbá az elnök meghatalmazásának megfelelően teljesíti az átruházott feladatokat a Szövetség operatív vezetésében.

(4) A Szövetség alelnökei koordinálják a Szövetség Kongresszusa által meghatározott tevékenységi köröket, és a főtitkár helyettes teljesíti a Szövetség Tanácsától kapott feladatokat.

78. Cikkely – A Szövetség pénzügyi ellenőreit, szám szerint 3-at, a Szövetség Kongresszusa választja meg 4 évre. Az ellenőrök feladata ellenőrizni a Szövetség Végrehajtó Bizottságának és Tanácsának pénzügyvitelét, a pénzügyi ellenőrzésről jelentést készíteni, és azt az éves közgyűlésen bemutatni a pénzügyi felmentés végett.
79. Cikkely – (1) A Romániai Magyar Baptista Szövetség keretén belül, a Szövetség Kongresszusának beleegyezésével, jogi személyiséggel rendelkező, területi szempont szerint szerveződő missziókerületeket lehet létrehozni. A területi missziókerület létrehozásához legalább 15 jogi személyiséggel rendelkező magyar baptista gyülekezet társulása szükséges.

(2) A magyar baptista missziókerületek alapítása a román baptista gyülekezeti hitközségek alapítási eljárásainak megfelelően történik, azonban a következő módosításokkal: az alapító okiratot 3 példányban állítják ki, amiből egy példány a Magyar Baptista Szövetségnél marad, amely az alapításhoz szükséges iratcsomót eljuttatja a Baptista Uniónak, saját jóváhagyó nyilatkozatával együtt.

(3) A magyar baptista gyülekezetek missziókerületei a román baptista hitközségek előírásainak megfelelően szerveződnek és működnek, valamint a Szövetség Kongresszusa által jóváhagyott belső szabályok alapján meghatározott illetékességi körnek megfelelően.

(4) Minden magyar baptista gyülekezeteket tömörítő missziókerület kötelező módon tagja a Romániai Magyar Baptista Szövetségnek. A magyar baptista missziókerületek közgyűlése választja meg képviselőit a Szövetség Tanácsába.

80. Cikkely – (1) A Romániai Magyar Baptista Szövetség keretén belül, jogi személyiséggel nem rendelkező missziókörzetek működhetnek, amelyek elláthatják a missziókerület lelki jellegű feladatait. A missziókörzetet egy lelkipásztorokból és misszionáriusokból álló bizottság vezeti, akiket a körzethez tartozó gyülekezetek küldöttei választanak meg.

(2) A Szövetségnek lehetnek jogi személyiséggel nem rendelkező, teológiai-, missziós-, zenei-, baptista egyháztörténeti-, ifjúsági szakosztályai, illetve gyermekekkel, nőkkel, családdal stb. foglalkozó szakosztályai is.

(3) A titkári, adminisztratív, levéltári, protokolláris vagy más természetű tevékenységeket a Romániai Magyar Keresztyén Baptista Gyülekezetek Szövetsége a szükség függvényében és pénzügyi lehetőségeinek megfelelően szervezi meg.

81. Cikkely – (1) A Magyar Baptista Szövetség saját fennhatósága alatt megalapíthatja, a törvényi előírásoknak megfelelően, a különálló jogi személyiséggel rendelkező Magyar Baptista Teológiai Szemináriumot. A romániai magyar baptista gyülekezetek pénzzel, anyagiakkal és szellemileg támogatják ezt az intézményt.

(2) A Szövetség alapíthat, szervezhet és működtethet, egymagában vagy más keresztény szervezetekkel együttműködésben, óvodákat, iskolákat (minden korosztály számára), táborokat, árvaházakat, öregotthonokat, üdülőket, orvosi ellátást biztosító, karitatív intézményeket, kiadókat, nyomdákat, bármilyen tömegkommunikációs eszközöket stb. a törvényi előírásoknak megfelelően.

(3) A Szövetség jóváhagyásával külön jogi személyiséggel rendelkező egyesületeket és alapítványokat lehet létrehozni, a (2) bekezdésben előirányzott tevékenységek folytatása céljából.

82. Cikkely – (1) A Szövetség, a Szövetség Kongresszusán meghatározott gyülekezeti hozzájárulásokból tartja fenn magát, valamint adományokból, szponzorálásból, tagdíjból, hagyatékokból, bármilyen anyagi és pénzbeli javak ajándékozásából, hazai és külföldi fizikai és jogi személyektől, illetve bármilyen más úton és módon, a törvény betartásával.

(2) A Szövetség egyedüli tulajdonosa minden olyan ingó és ingatlan javaknak, anyagi és pénzügyi értéknek, amely a vagyonát képezi, és ezekkel szabadon és függetlenül rendelkezhet, a törvény és a jelen Alapszabályzat értelmében.

(3) A Szövetség bármilyen törvényes úton és módon szerezhet, és birtokolhat bármilyen jogcímen, a törvény előírásainak betartásával, ingóságokat és ingatlanokat, küldetésének és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, vagy pedig azért, hogy azokat a gyülekezetek rendelkezésére bocsássa.

83. Cikkely – (1) A Szövetség, és a fennhatósága alá tartozó missziókörzetek egyházi javai a következők: a gyülekezeti épületek a hozzájuk tartozó telkekkel és melléképületekkel, a lelki szolgálatot végző alkalmazottaknak szánt lelkipásztori lakások, a vallásgyakorlás és a vallásfelekezeti tevékenységek céljára fenntartott telkek, épületek és ingóságok, az oktatási helyiségek, a hozzájuk tartozó telkekkel, illetve a felekezeti temetők, amelyek a Magyar Baptista Szövetség tulajdonában vannak, és mint ilyenek a Szövetség vagy a Szövetségen belüli egységek használatára vannak rendelve.

(2) Az egyházi javak a 489/2006. számú törvény védelme alatt állnak, abban az értelemben, hogy elévülhetetlenek és elidegeníthetetlenek. Elidegenítésük kizárólag a Szövetség Kongresszusának, vagy esettől függően a missziókerületi közgyűlés jóváhagyásával, a jelenlevő küldöttek háromnegyedének szavazatával lehetséges.

84. Cikkely – A magyar keresztyén baptista gyülekezetek taglétszámával arányosan a Szövetség pénzügyileg hozzájárul a Keresztyén Baptista Gyülekezetek Uniójának fenntartásához. Az Unió Tanácsának javaslatára a Szövetség Kongresszusa megállapítja az évi hozzájárulás mértékét.

85. Cikkely – A jelen Alapszabályzat helyi gyülekezetre vonatkozó előírásai a romániai magyar baptista gyülekezetekre is, megfelelő módon vonatkoznak.

V. FEJEZET

A Romániai Keresztény Baptista Gyülekezetek Uniója

 I.RÉSZ

 Szervezése és működése

86. Cikkely – (1) A Romániai Keresztyén Baptista Gyülekezetek Uniója (Baptista Unió) a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet országos szintű képviseleti szerve. A Baptista Unió célja, hogy a romániai keresztyén baptista hívők szellemi és hitelvi egységét megtestesítse, a baptista gyülekezetek és a többi Keresztény Baptista Vallásfelekezeten belüli egység szellemi-adminisztratív tevékenységét koordinálja, és ezek közérdekeit képviselje.

(2) A baptista gyülekezetek, a baptista gyülekezetek hitközségei és a Magyar Baptista Szövetség köteles beszámolókat, illetve minden kért iratot megküldeni a Baptista Uniónak, ami érinti a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet közérdekű kérdéseit.

(3) A Baptista Unió székhelye egyben a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet központi székhelye is, és az ország fővárosában, Bukarestben, található.

87. Cikkely – (1) A Baptista Unió keretén belül a következő szakosztályok működnek: Lelkipásztori Szakosztály, Bibliatanulmányi és Nevelési Szakosztály, és Missziói Szakosztály. Ezeket a szakosztályokat a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet egy-egy alelnöke vezeti.

(2) A Baptista Unió keretében az Unió Tanácsának jóváhagyásával és annak fennhatósága alatt működhetnek gyermekekkel, fiatalokkal, nőkkel, stb. foglalkozó szakosztályok.

(3) A Baptista Unió adminisztratív, pénzügyi-számviteli, titkári, diplomáciai, jogi, tömegtájékoztatási, közönségszolgálati és az ehhez hasonló tevékenységeinek megszervezése irodák és részlegek formájában történik.

88. Cikkely – (1) A Bukaresti Baptista Teológiai Intézet a Baptista Unió Tanácsának szellemi-hitelvi fennhatósága alatt működik, mint különálló jogi személy, az erre vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően.

(2) A Bukaresti Baptista Teológiai Intézet aláveti magát a Baptista Unió Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága által végzett rendszeres ellenőrzéseknek, illetve rendszeres pénzügyi jelentéseket készít az Unió Tanácsának, az Országos Konferenciára és a Kongresszusra is.

89. Cikkely – (1) A Baptista Unió alapíthat, szervezhet és működtethet, egymagában vagy más keresztény szervezetekkel együttműködésben, óvodákat, iskolákat (minden korosztály számára), táborokat, árvaházakat, öregotthonokat, üdülőket, orvosi ellátást biztosító, karitatív intézményeket, kiadókat, nyomdákat, bármilyen tömegkommunikációs tevékenységet, stb. a törvényes előírásoknak megfelelően.

(2) Az Unió Tanácsának jóváhagyásával különálló jogi személyiséggel rendelkező egyesületeket és alapítványokat lehet létrehozni, az (1) bekezdésben előirányzott tevékenységek folytatása céljából.

II.RÉSZ

 A Baptista Gyülekezetek Uniójának vezető és ellenőrző szervei

90. Cikkely – A Baptista Gyülekezetek Uniójának vezető szervei az Unió Tanácsa és a Végrehajtó Bizottság. A pénzügyeket ellenőrző szerv a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, amely 3-5 pénzügyi ellenőrből áll.
91. Cikkely – (1) Az Unió Tanácsa a Baptista Gyülekezetek Uniójának vezető szerve az országos konferenciák között. Az Unió Tanácsát 4 évre választják meg, és tagjai a Kongresszuson megválasztott Végrehajtó Bizottság tagjai, a hitközségek és a Magyar Baptista Szövetség Kongresszusának jóváhagyott küldöttei, továbbá a Bukaresti Baptista Teológiai Intézet rektora, a Nagyváradi Emanuel Egyetem rektora és a Vallásfelekezet Nyugdíjosztályának és Segélypénztárának igazgatója is, akiket a Kongresszus szintén jóváhagyott.

(2) Az Unió Tanácsának ülésein tanácsadói szavazati joggal vesznek részt a Baptista Unió szakosztályainak igazgatói, illetve a Baptista Unió végrehajtó igazgatója, pénzügyi tanácsadója és jogi tanácsadója is.

92. Cikkely – (1) Az Unió Tanácsát a Baptista Unió elnöke hívja egybe, a Végrehajtó Bizottság döntése alapján, vagy amennyiben az elnök ezt elutasítja, a Tanács egybehívható a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Az Unió Tanácsa évente kétszer ülésezik, vagy ahányszor arra szükség van. Az Unió Tanácsülését az elnök vezeti a főtitkár segédletével.

(2) Ahhoz, hogy az Unió Tanácsa érvényes határozatokat hozzon, a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatokat a résztvevő tagok fele plusz egy szavazatával hozzák. Egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

93. Cikkely – (1) Az Unió Tanácsa vezeti a Baptista Unió tevékenységét az országos konferenciák között, és végrehajtja a Kongresszus és az Országos Konferencia döntéseit.

(2) Az Unió Tanácsa a következő feladatoknak tesz eleget:

1. a) egybehívja az Országos Konferenciát, meghatározza a napirendet, és előkészíti a Konferencia munkáját;
2. b) meghatározza a Baptista Unió működési stratégiáit és céljait, majd ezeket jóváhagyás végett az Országos Konferencia elé terjeszt;
3. c) tanácsolja és ellenőrzi az Unió Végrehajtó Bizottságának, Missziós, Lelkipásztori, Bibliatanulmányi és Nevelési Szakosztályának, valamint a Szövetség keretén belüli egyéb szakosztályok tevékenységét;
4. d) irányítja a Vallásfelekezet Nyugdíjosztálya és Segélypénztára pénzalapjainak adminisztrációját, azoknak a céloknak megfelelően, amelyekre ezeket létrehozták;
5. e) rendszeresen vizsgálja a gyülekezetek hitközségeinek tevékenységét és megoldja a felmerülő kérdéseket;
6. f) rendszeresen vizsgálja, ellenőrzi és tanácsolja a Bukaresti Baptista Teológiai Intézet szellemi-hitelvi tevékenységét;
7. g) kinevezi a Vallásfelekezet Nyugdíjosztályának és Segélypénztárának (C.P.A.) igazgatóját és a Vezető Bizottság tagjait;
8. h) kinevezi a Lelkipásztori, a Bibilatanulmányi és Nevelési, a Missziói és a többi Szakosztályok tagjait;
9. i) előzetes beleegyezését adja szellemi-hitelvi szempontból, a Nagyváradi Emanuel Egyetemen és a Bukaresti Egyetemen belül működő Baptista Teológiai Fakultáson teológiát tanító tanárok elismeréséhez;
10. j) visszavonja az i) bekezdésben előírt feltételek alapján kifejezett szellemi-hitelvi jóváhagyást, ha az említett tanárok a Romániai Baptista Vallásfelekezet Hitvallásától súlyosan eltévelyedtek;
11. k) kidolgozza a vallásfelekezeten belüli bérezési rendszerre vonatkozó javaslatát, és előterjeszti az Országos Konferencián jóváhagyás végett;
12. l) dönt a vallásfelekezeten belüli bérek rendszeres indexálásáról, illetve meghatározza a Baptista Unió személyzeti struktúráját;
13. m) jóváhagyja a különböző szakosztályok – a Lelkipásztori, a Bibliatanulmányi és Nevelési, a Missziói-, a Bukaresti B.T.I. Igazgató Tanácsának és a többi Baptista Unión belül működő szakosztály szervezési és működési szabályzatát;
14. n) jóváhagyja a Vallásfelekezet Nyugdíjosztályának és Segélypénztárának (C.P.A.) szervezeti és működési szabályzatát, és előterjeszti az Országos Konferencián elfogadás végett;
15. o) jóváhagyja a belső rendszabályokat és minden más belső előírást a pénzügyi-számviteli, jogi, személyzeti stb. osztályokon, és azokat az Országos Konferencia elé terjeszti elfogadás végett;
16. p) jóváhagyja a Baptista Unió és a C.P.A. (Nyugdíjosztály és Segélypénztár) költségvetési tervezeteit, és azokat az Országos Konferencia elé terjeszti elfogadás végett;
17. q) együttműködési egyezményeket köt a Baptista Unió és külföldi baptista szervezetek között, valamint a határon belüli és kívüli evangéliumi szervezetekkel, majd ezeket az Országos Konferencia elé bocsátja ratifikáció végett;
18. r) a Kongresszuson javasolja a Baptista Unió csatlakozását nemzetközi baptista szervezetekhez, szövetségek kialakítását a jelen alapszabály 6. Cikkelyének értelmében, illetve a kilépést ezekből a szövetségekből a Vallásfelekezeti Hitvallás hitelveinek tiszteletben tartásával;
19. s) megvizsgálja a Lelkipásztori Szakosztály helyzetelemzéseit, és eldönti, a Lelkipásztori Szakosztály javaslata alapján, milyen intézkedéseket kell foganatosítani az adott helyzetekben;
20. sz) elbírálja a működési engedély megtagadását megóvó hívő közösségek ügyét;
21. t) elbírálja a Baptista Unió és a C.P.A. (Nyugdíjosztály és Segélypénztár) személyzetének munkaügyi óvásait, illetve a Végrehajtó Bizottság vagy adott esetben a C.P.A. Vezető Bizottságának döntései ellen emelt óvásokat;
22. ty) elbírálja azok óvását, akiknek felavatott lelki szolgálattevői minőségét a hitközség vagy a Magyar Baptista Szövetség Tanácsa felfüggesztette;
23. u) megvizsgálja a hitközségek olyan helyi gyülekezetek működési engedélyének visszavonására vonatkozó javaslatát, amelyek súlyosan eltévelyedtek a Vallásfelekezet Hitvallásától, vagy tanúságtételüket rendkívüli mértékben kompromittálták, és az engedély visszavonására vonatkozó döntést az Országos Konferencia elé terjeszti elfogadás céljából;
24. v) dönt olyan ingatlanok, ingóságok, tárgyi eszközök beszerzéséről illetve elidegenítéséről, amelyek nem tartoznak az Unió Végrehajtó Bizottságának illetékességi körébe;
25. w) jóváhagyja a történelmi jelentőségű baptista gyülekezeti épületek vagy más épületek lebontását;
26. x) határoz minden más közérdekű kérdésben, a Kongresszuson és az Országos Konferencián megszabott irányelveknek megfelelően;
27. Cikkely – (1) A Végrehajtó Bizottság a Baptista Unió irányító és ellenőrző szerve a Szövetség Tanácsának ülései között. Felépítése a következő: elnök, 4 alelnök, főtitkár és főtitkárhelyettes.

(2) A Végrehajtó Bizottságot a vallásfelekezet Kongresszusa 4 évre szóló mandátumra választja meg. Az elnök és a főtitkár legtöbb két egymást követő mandátumra választható meg. A 4 alelnök közül ez egyik a Magyar Baptista Szövetség főtitkára.

(3) A Végrehajtó Bizottságot negyedévenként, vagy pedig szükség szerint hívja egybe az elnök, vagy az általa meghatalmazott alelnök. A Végrehajtó Bizottság döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozzák meg, legkevesebb 5 tag részvételével.

95. Cikkely – A Végrehajtó Bizottság hatáskörébe a következő feladatok tartoznak:
96. a) vezeti a Baptista Unió tevékenységeit az Unió Tanácsának ülései között;
97. b) egybehívja az Unió Tanácsát, meghatározza a napirendet, és előkészíti a gyűlés munkálatait;
98. c) dönt a Baptista Unió állandó személyzetének alkalmazása, javadalmazása, illetve menesztése felől;
99. d) összeállítja a Baptista Unió költségvetésének tervezetét, és az Unió Tanácsa elé terjeszti elfogadás végett;
100. e) meghatározza a Baptista Unió kiadványait és azok irányzatát;
101. f) jóváhagyja a Baptista Unió által kibocsátott engedélyek, bizonylatok és más nyomtatványok típuspéldányát;
102. g) dönt az ingó javak és tárgyi eszközök beszerzéséről, illetve elidegenítéséről, az Unió Tanácsa által rendszeresen meghatározott értékig;
103. h) eleget tesz az Unió Tanácsa által meghatározott, bármilyen más feladatnak.
104. Cikkely – (1) A vallásfelekezet elnöke képviseli a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezetet az államszervek előtt, illetve bármilyen más nemzeti és nemzetközi szervezet és intézmény előtt.

(2) A román baptista gyülekezetek közérdekeit a vallásfelekezet elnöke együtt képviseli a Baptista Unió főtitkárával, hasonlóképpen a magyar baptista gyülekezeteket együtt képviseli a Magyar Baptista Szövetség főtitkárával.

(3) A Baptista Unió operatív vezetését az elnök a főtitkárral együtt látja el. Az elnök meghatalmazásokat bocsáthat ki operatív hatáskörének betöltése érdekében.

(4) A főtitkár biztosítja a kapcsolatot a Baptista Unió és a vallásfelekezet egységei között. A főtitkár felel a Baptista Unió levelezésének folyamatos lebonyolításáról, nyilvántartja és megőrzi a Baptista Unió iratait, illetve felel a jegyzőkönyv helyes felvételéről a Végrehajtó Bizottságban, az Unió Tanácsának ülésein és az Országos Konferenciák alkalmával.

(5) A vallásfelekezet alelnökei koordinálják a Vallásfelekezet Kongresszusán meghatározott tevékenységeket, a főtitkárhelyettes pedig teljesíti az Unió Tanácsától kapott feladatokat.

(6) A Keresztény Baptista Gyülekezetek Uniója érvényes kötelezettségeket az elnök, vagy az általa meghatalmazott alelnök, és a főtitkár, vagy ennek hiányában a főtitkárhelyettes aláírásával vállal.

97. Cikkely – (1) A pénzügyi ellenőrök felülvizsgálják a Baptista Unió, a Vallásfelekezet Nyugdíjosztálya és Segélypénztára és a Bukaresti Baptista Teológiai Intézet pénzügyi-számviteli tevékenységét. A pénzügyi ellenőrök felülvizsgálhatják a Nagyváradi Emanuel Egyetem pénzügyi-számviteli tevékenységét is. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentést tesz a vallásfelekezet Országos Konferenciáján és Kongresszusán.

(2) A pénzügyi ellenőrök jogait és kötelezettségeit a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság szabályzata írja elő, amit az Országos Konferencia hagy jóvá.

98. Cikkely – (1) A Keresztény Baptista Gyülekezetek Uniója egyedüli tulajdonosa azoknak az ingó és ingatlan javaknak, anyagi és pénzügyi értékeknek, amelyek a vagyonát képezik, és ezekkel szabadon és önállóan rendelkezhet, a törvény és a jelen alapszabály értelmében.

(2) A Baptista Unió bármilyen törvényes úton és módon szerezhet, és bármely jogcímen birtokolhat, a törvény előírásainak betartásával, ingó és ingatlan javakat, küldetésének és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, vagy pedig azért, hogy azokat a gyülekezetek, a hitközségek és a vallásfelekezethez tartozó többi jogi személyek rendelkezésére bocsássa.

(3) Az Unió a vallásfelekezet Kongresszusán vagy az Országos Konferencián meghatározott gyülekezeti hozzájárulásokból tartja fenn magát, valamint adományokból, szponzorálásból, hagyatékokból, bármilyen ingó és ingatlan javak ajándékozásából, hazai és külföldi fizikai és jogi személyektől kapott anyagi és pénzbeli javakból, illetve bármilyen más úton és módon, a törvény betartásával.

99. Cikkely – (1) Az egyházi javak a következők: a gyülekezeti épületek a hozzájuk tartozó telkekkel és melléképületekkel, a lelki szolgálatot végző alkalmazottaknak szánt lelkipásztori lakások, a vallásgyakorlás és a vallásfelekezeti tevékenységek céljára fenntartott telkek, épületek és ingóságok, az oktatási helyiségek, a hozzájuk tartozó telkekkel, illetve a felekezeti temetők, amelyek a Baptista Unió tulajdonában vannak, és mint ilyenek a Baptista Unió vagy a Baptista Unión belüli egységek használatára rendeltettek.

(2) A Baptista Unióhoz tartozó egyházi javak a 489/2006. számú törvény védelme alatt állnak, abban az értelemben, hogy elévülhetetlenek és elidegeníthetetlenek. Ezek elidegenítése csak az Országos Konferencia beleegyezésével történhet meg, amelyhez a jelenlevő küldöttek háromnegyedének szavazata szükséges.

 VI. FEJEZET

 A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet legfelső irányító és ellenőrző szervei

 I. RÉSZ

 A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet Kongresszusa

 

100. Cikkely – (1) A Vallásfelekezet Kongresszusa a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezet legfőbb irányító és ellenőrző szerve.

(2) A Kongresszuson a jelen alapszabály előírásainak megfelelően a baptista gyülekezetek küldöttei vesznek részt. A Kongresszust 4 évente szervezik, lehetőleg a májusi hónap folyamán.

(3) A Választói Kongresszust a vallásfelekezet elnöke hívja egybe, az Unió Tanácsának hivatalban lévő tagjai és a hitközségek újonnan választott képviselői közös ülésezése nyomán született határozat alapján.

(4) A közös ülésen határoznak a Kongresszus témája, napirendje és a Kongresszust vezető bizottság névsorát illetően.

(5) A Kongresszus egybehívását legalább 30 nappal korábban írásban közlik minden jogi személyiséggel rendelkező baptista gyülekezettel. A meghívónak tartalmaznia kell: a dátumot, az időpontot és a Kongresszus helyszínét, illetve a Kongresszus témáját és napirendjét.

101. Cikkely – (1) A vallásfelekezet Kongresszusát a Kongresszus elnöke vezeti két alelnök és két titkár segédletével. A Kongresszus a szavazati joggal rendelkező küldöttek közül választja ki a szavazatszámláló biztosokat.

(2) A Kongresszus akkor döntőképes, ha a gyülekezetek szavazati joggal rendelkező küldötteinek fele plusz egy része jelen van. Abban az esetben, ha nincs meg az alapszabályzatnak megfelelő létszám, a vallásfelekezet Kongresszusát két óra múlva tartják meg ugyanazon a helyen a küldöttek létszámától függetlenül.

(3) A Kongresszus határozatait a szavazati joggal rendelkező küldöttek fele plusz egy szavazatával lehet meghozni, vagy minősített szavazattöbbséggel, a jelen alapszabály előírásainak megfelelően. Egyenlőség esetén a szavazást az elnök szavazata dönti el.

(4) A jegyzőkönyvet a napi titkárok írják, és a Kongresszust vezető bizottság minden tagja aláírja.

(5) A Kongresszus határozatai kötelezőek annak minden egységére, és a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezethez tartozó szervezetekre nézve is.

102. Cikkely – (1) A vallásfelekezet Kongresszusát rendkívüli módon is össze lehet hívni a vallásfelekezet alapszabályának és Hitvallásának jóváhagyása vagy módosítása végett, de a vallásfelekezet működése és szellemi élete szempontjából különösen fontos helyzetekben is.

(2) A Kongresszust a vallásfelekezet elnöke hívja egybe, az Unió Tanácsának határozata alapján.

(3) A rendkívüli Kongresszust a vallásfelekezet elnöke vezeti a főtitkár és a főtitkárhelyettes segédletével. Amennyiben a Kongresszus kéri, a jelenlevő küldöttek fele plusz egy szavazatával, a Kongresszus vezetését egy napi elnökből és 2 napi titkárból álló napi bizottság végzi.

103. Cikkely – A vallásfelekezet Kongresszusának munkálatai a következő feladatkörökben közös ülésen zajlanak:
104. a) megvizsgálja és kiértékeli a romániai baptista gyülekezetek általános helyzetét;
105. b) megvizsgálja, kiértékeli és jóváhagyja a Baptista Unió és a Nyugdíjosztály (C.P.A.) tevékenységét;
106. c) jóváhagyja a pénzügyi ellenőrök javaslatára az Unió Tanácsának, az Unió Végrehajtó Bizottságának, valamint a Nyugdíjosztály és Segélypénztár Vezető Bizottság pénzügyi felmentését;
107. d) megválasztja az Unió Végrehajtó Bizottságát, megerősíti a Magyar Baptista Szövetség főtitkárát az Unió Tanácsának alelnöki tisztségében;
108. e) megerősíti az Unió Tanácsában betöltött tisztségükben a hitközségek és a Magyar Baptista Szövetség képviselőit, a Bukaresti Baptista Teológiai Intézet rektorát, a Nagyváradi Emanuel Egyetem rektorát és a Nyugdíjpénztár (C.P.A.) igazgatóját;
109. f) megválasztja a Baptista Gyülekezetek Unió pénzügyi ellenőreit, 3-5 személyben;
110. g) meghatározza a vallásfelekezet fő célkitűzéseit és stratégiáit a következő 4 évre;
111. h) a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedének szavazatával jóváhagyja a Vallásfelekezet Hitvallásának módosításait és kiegészítéseit;
112. i) a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező küldöttek szavazatának kétharmadával jóváhagyja a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet Alapszabályát, illetve az esetleges módosításokat és kiegészítéseket is;
113. j) dönt a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet elvi és minden más létfontosságú kérdésében;
114. k) határozatot hoz, a jelen alapszabály 6. Cikkelye értelmében, a Baptista Unió nemzetközi baptista szervezetekhez való csatlakozásáról és szövetségekbe való belépésről, illetve ezen szervezetekből való kilépésről;
115. Cikkely – (1) A Baptista Unió Végrehajtó Bizottságának tagjait a hitközségek közgyűlései jelölik.

(2) A választókongresszus évének januárjában, a hitközségek közgyűléseit megelőzően, ülésezik az Országos Jelölő Bizottság (C.N.P.), amely a hitközségek küldötteiből áll. A küldötteket az adott hitközség hatáskörén belül működő felavatott lelki szolgálattevők nevezik ki. A Jelölő Bizottságba (C.N.P.) arányosan nevezhetnek küldötteket, minden 2.000 tag után egyet. A 2.000 tagnál kisebb hitközségeknek joguk van egy küldötthöz.

(3) A Jelölő Bizottság (C.N.P.) szavazással állapítja meg a javasolt Végrehajtó Bizottság összetételét, és miután minden jelölt beleegyezését adja, továbbítja minden hitközségnek a jelöltek névsorát, hogy ismertessék a hitközség közgyűlésén. A bizottság moderátora a vallásfelekezet hivatalban levő elnöke lesz.

(4) A hitközség közgyűlésének joga van saját jelölted javasolni minden tisztségre. A legtöbb szavazatot kapott személy lesz a hitközség jelöltje a szóban forgó tisztségre. A vallásfelekezet Kongresszusát előkészítő ülésen összesítik a hitközségek jelöléseit, és a vallásfelekezet Kongresszusára összeállítják a jelöltek névsorát, a kapott szavazatok sorrendje alapján.

  II. Rész

 A Vallásfelekezet Országos Konferenciája  

105. Cikkely – (1) A Vallásfelekezet Országos Konferenciája a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet legfőbb irányító és ellenőrző szerve a vallásfelekezet kongresszusai között.

(2) Az Országos Konferencián a jelen Alapszabályzat rendelkezéseinek megfelelően jelölt gyülekezeti küldöttek vesznek részt, és minden évben, lehetőleg márciusban tartják meg.

(3) Az Országos Konferenciát a vallásfelekezet elnöke hívja egybe, az Unió Tanácsának határozata alapján, legalább 30 nappal ennek megtartása előtt. A meghívónak tartalmaznia kell a konferencia dátumát, időpontját, helyszínét és a napirendet.

(4) Az Országos Konferencia akkor döntőképes, ha a gyülekezetek küldötteinek fele plusz egy része jelen van. Abban az esetben, ha nincs meg az Alapszabályzatnak megfelelő létszám, az Országos Konferenciát egy óra múlva tartják meg ugyanazon a helyen a küldöttek létszámától függetlenül.

106. Cikkely – Az Országos Konferencia hatáskörébe a következők tartoznak:
107. a) megvizsgálja és kiértékeli a romániai baptista gyülekezetek általános helyzetét;
108. b) meghatározza miként hajtsák végre a vallásfelekezet Kongresszusának döntéseit;
109. c) jóváhagyja a Baptista Unió tevékenységeire vonatkozó, az Unió Tanácsa által javasolt látást, stratégiát és célkitűzéseket;
110. d) megvizsgálja, kiértékeli és jóváhagyja a Baptista Unió és a Nyugdíjpénztár (CPA) tevékenységét;
111. e) jóváhagyja, a pénzügyi ellenőrök jelentése alapján, a Szövetség Tanácsa és a Végrehajtó Bizottság pénzügyi felmentését;
112. f) jóváhagyja, a pénzügyi ellenőrök jelentése alapján, az Unió Tanácsa és a CPA Vezető Bizottsága pénzügyi felmentését;
113. g) jóváhagyja a Baptista Unió következő évi bevételekre és kiadásokra vonatkozó költségvetését;
114. h) jóváhagyja a CPA következő évi bevételekre és kiadásokra vonatkozó költségvetését;
115. i) megállapítja a gyülekezetik tagok évi hozzájárulását a Baptista Unió részére;
116. j) ratifikálja a Baptista Unió és a külföldi baptista szervezetek közti együttműködési egyezményeket, valamint a határon belüli és kívüli evangéliumi szervezetekkel kötött egyezményeket is;
117. k) döntést hoz a Baptista Unió nemzetközi baptista szervezetekhez való csatlakozása ügyében, valamint minden olyan kérdésben, amely a jelen Alapszabályzat 6. cikkelyében ismertetett szövetségekkel kapcsolatos;
118. l) új tagokat választ az időközben felfüggesztett, visszavonult vagy elhunyt tagok helyére az Unió Tanácsában;
119. m) dönt a vallásfelekezet Hitvallásától súlyosan eltévelyedő, illetve a tanúságtételét rendkívüli mértékben kompromittáló helyi gyülekezet működési engedélyének visszavonásáról;
120. n) jóváhagyja a Baptista Unió belső rendszabályait és minden más általános jellegű belső előírást a pénzügyi-számviteli, jogi, személyzeti stb. osztályokon belül;
121. o) jóváhagyja a Vallásfelekezet Nyugdíjpénztárának szervezési és működési alapszabályzatát;
122. p) jóváhagyja a vallásfelekezeten belüli bérezési rendszert;
123. q) dönt bármilyen létfontosságú, a Romániai Keresztény Baptista Vallásfelekezeten belül felmerülő kérdésben.

 VII. FEJEZET

 A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet további egységei

  

107. Cikkely – (1) A vallásfelekezeten belül külön jogi személyként működik a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet Nyugdíj- és Segélypénztára, a továbbiakban Nyugdíjpénztár.

(2) A Nyugdíjpénztár jogi személy, az ebből származó jogokat élvezi, saját belső szabályzata alapján szerveződik és működik, amit a vallásfelekezet Országos Konferenciája jóváhagyott.

(3) A Nyugdíjpénztár Vezető Bizottságának felépítése a következő: elnök, aki a vallásfelekezet hivatalban levő főtitkára, a Nyugdíjpénztár igazgatója, a Baptista Unió 6 képviselője, a Magyar Baptista Szövetség 2 képviselője és a Nagyváradi Emanuel Egyetem egy képviselője, akik egyben a Nyugdíjpénztár biztosítottjai is.

(4) Azok a jogi személyek, akik a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet keretén belül tevékenykednek, és akiket a jelen Alapszabályzat megemlít, hivatalból és jogilag a Nyugdíjpénztárhoz tartoznak. Ezek a vallásfelekezet többi biztosítottjával együtt kötelesek a Nyugdíjpénztár társadalombiztosítási alapjába járulékaikat rendszeresen befizetni.

(5) A Nyugdíjpénztár alapszabályzata külön szabályozást tartalmaz a vallásfelekezeten belül alkalmazott lelki szolgálattevők nyugdíjazására vonatkozóan.

(6) A Nyugdíjpénztár tőkéjét tilos egyéb, a rendeltetésüktől eltérő, célokra használni.

108. Cikkely – (1) A Nagyváradi Emanuel Egyetem külön jogi személy, és a Nagyváradi Emanuel Baptista Gyülekezet lelki-hitelvi igazgatása alatt működik.

(2) A Nagyváradi Emanuel Egyetem lelki-hitelvi kérdésekben aláveti magát a Baptista Unió Tanácsának.

(3) A Nagyváradi Emanuel Egyetem aláveti magát az Egyetem Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága által végzett időnkénti pénzügyi ellenőrzésnek. A Baptista Unió Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága felülvizsgálhatja a Nagyváradi Emanuel Egyetem pénzügyi-számviteli tevékenységét.

109. Cikkely – (1) A Keresztyén Baptista Vallásfelekezetnek és minden egységének joga van oktatási intézményeket alapítani és vezetni, a lelki szolgálatot végző személyzet, a vallástanárok és más, a vallásfelekezet tevékenységeiben szükséges, szakemberek kiképzése céljából.

(2) A vallásfelekezeten belül működő oktatási intézményeknek nemcsak az érvényben lévő törvényi előírások feltételeinek kell megfelelniük, hanem a Baptista Uniótól is meg kell kapniuk a működésükhöz szükséges engedélyt.  Amennyiben súlyosan eltérnek a Vallásfelekezet Hitvallásától, az Unió Tanácsának javaslatára, az Országos Konferencia eldöntheti a Baptista Unió által kibocsátott működési engedély visszavonását. A vallásfelekezeti működési engedély visszavonásával együtt jár, hogy az illető jogi személy megszűnik a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezeten belül oktatási intézményként létezni.

(3) A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezetnek és a hozzátartozó egységeknek joguk van olyan, a fenti bekezdésekben leírtaktól eltérő, programokat és intézményeket alapítani és működtetni, amelyek a felekezeti személyzet képzését célozzák a jelen Alapszabályzat és a Vallásfelekezet Hitvallásának tiszteletben tartásával.

110. Cikkely – (1) Azok a gyülekezetek, amelyek azonos missziós látással rendelkeznek, országos szinten misszióskörzetekbe szerveződhetnek anélkül, hogy jogi személyiséggel rendelkeznének.

(2) Az országos misszióskörzetet egy lelki vezetőkből álló tanács vezeti, akiket a körbe tartozó gyülekezetek lelki szolgálattevői választottak meg erre a feladatra. A vezetői tanácsot egy ügyvezető pásztor igazgatja, akit az illető kör tanácstagjai választanak meg erre a feladatra.

VIII. FEJEZET

 Záró rendelkezések

111. Cikkely – Az államszervekkel szemben a román a hivatalos nyelv. A más nemzetiségi csoportokba tartozó baptista hívek a vallásfelekezeti gyakorlatban, illetve a belső adminisztrációban használhatják az anyanyelvüket. Ebben az esetben a pénzügyi-számviteli nyilvántartást románul is vezetni kell.
112. Cikkely – A vallásfelekezet minden egysége, minden hivatalos okmány fejlécében a következő megnevezést használja: „A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet”, s ezt kiegészítik az illető egység megnevezésével. A szóban forgó egység rövidített elnevezését is használhatják.
113. Cikkely – (1) A Keresztyén Baptista Vallásfelekezeten belül használatos pecsétek formája kerek, 3,5 cm átmérővel, amelyen két koncentrikus kör található egymástól 5 mm-re. Ezek közé a “C.C.B.R.” iniciálékat kell írni, és az illető vallásfelekezeti egység rövidített elnevezését.

(2) A külső kör két párhuzamos vonalból épül fel, a külső vonal vastagabb, a belső pedig, vékonyabb; a kör széle pedig egyszerű.

(3) A kisebbik kör közepén található egymásra téve a két szimbolikus betű χ és ρ (“khi“ és “ró” – Krisztus), a betűkön pedig, egy nyitott könyv fekszik, amelyből sugarak indulnak ki minden irányba, egészen a belső kör széléig. A könyvben pedig, ez olvasható: “Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.”

114. Cikkely – (1) A Lelkipásztori Bizottság azoknak a nézeteltéréseknek, esetleges konfliktusoknak, viszályos helyzeteknek a vizsgálatát végző szerv a vallásfelekezeten belül, amelyeket a helyi gyülekezet vagy a hitközség szintjén nem orvosoltak.

(2) A Lelkipásztori Bizottság saját, belső szabályzatának megfelelően működik, amit az Unió Tanácsa hagyott jóvá.

115. Cikkely – (1) A Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet keretén belül a következő személyzeti kategóriák léteznek: lelki munkát végző személyzet és technikai-adminisztratív vagy szakképzett személyzet.

(2) A Keresztyén Baptista Vallásfelekezet személyzete köteles tiszteletben tartani a vallásfelekezet belső szabályzatának előírásait, illetve a baptista Hitvallást.

(3) A Keresztyén Baptista Vallásfelekezet megválasztja, kinevezi, alkalmazza vagy felfüggeszti személyzetét, a felekezeti munkaviszonyokat szabályozó előírásoknak (RRM) megfelelően. Ezt a rendszabályt, az Alapszabályzatot jóváhagyó Kormányrendelet megjelenése utáni egy éven belül a jelen Alapszabályzat előírásaihoz kell igazítani.

(4) A vallásfelekezeti személyzetet alkalmazni lehet egyéni munkaszerződéssel teljes- vagy részmunkaidőre alkalmazni, főállásban vagy több beosztásban, illetve polgári szolgálati szerződéssel.

(5) A számvitel megszervezését és vezetését belső rendszabályok szerint végzik, amelyet a jelen Alapszabályzat előírásainak, illetve a vonatkozó, általános jogszabályoknak megfelelően alakítanak ki.

116. Cikkely – (1) Azok a személyek, akik együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel, nem vehetnek részt a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet vezetésében, és a felekezethez tartozó semmilyen más intézmény vezetésében sem.

(2) Nem vehetnek részt se a vallásfelekezet, se a felekezeti intézmények vezetésében olyan személyek, akik a titkosszolgálat ügynökei vagy együttműködnek vele.

(3) Nem tölthetnek be reprezentatív vagy vezetői tisztséget a vallásfelekezetben a politikai pártok tagjai sem.

117. Cikkely – Azokon a településeken, ahol a Keresztyén Baptista Vallásfelekezetnek nincs saját temetője, és nem léteznek köztemetők sem, a baptista hívek az egyik felekezeti vagy magántemetőben temetkeznek, a 489/2006. számú törvény előírásainak megfelelően.
118. Cikkely – (1) Minden olyan határozat és okmány, amely a vallásfelekezeten belül, a jelen Alapszabályzat előírásainak áthágásával jött létre érvénytelennek minősül.

(2) A jelen Alapszabályzat előírásainak módosítása és kiegészítése a vallásfelekezet Kongresszusának határozata által lehetséges.

(3) A Vallásfelekezet Alapszabályzatát és Hitvallását, valamint ezek módosításait alá kell írnia az elnöknek, aki a határozatot jóváhagyó Kongresszust vezette.

119. Cikkely – (1) A jelen Alapszabályzatot jóváhagyta a Romániai Keresztyén Baptista Vallásfelekezet XXXIV. Kongresszusa, amit 2007. május 17-18. között, tartottak Kolozsváron.

(2) A jelen Alapszabályzat a jóváhagyó Kormányrendelettel lép érvénybe. A vallásfelekezet Alapszabályzatát a hazai vallási gyakorlatokra vonatkozó alkotmányos jogoknak és hatályos jogszabályoknak megfelelően alkalmazzák, összhangban a 489/2006. számú törvénnyel.