„A szerint, a mint magának kiválasztott minket Ő benne a világ teremtése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte szeretet által„
Az Isteni kiválasztás témája folyamatosan fellelhető Pál apostol leveleiben (Róma 8,29-33; 9,6-26; 11,5,7,28; 16,13; Kolossé 3,12; 1Thessalonika 1,4; 2Thessalonika 2,13; Titusz 1,1). Ebben a fejezetben a következőképpen jelenik meg: 1). Kiválasztott minket (a mai igeversünkben), 2). Eleve elhatározván (5v), 3). Eleve elrendeltetvén (11v), 4). Eleve
elvégzése szerint (11v). Pál apostol a kiválasztás gondolatával arra tanít, hogy a megváltásunk Istentől ered. Nem azért lettünk megmentve mivel megérdemeltük, hanem Isten kegyelméből nyertük a megváltás ingyen ajándékát. Nem befolyásoltuk Istent; mivel az Ő saját terve szerint döntött a megmentésünkről. Ebből kifolyólag az ember részéről teljesen kirekesztett a dicsekvés bárminemű lehetősége. A megváltás eredete Istentől ered, még a világ megteremtése előtt, mielőtt mi megszülettünk volna. Nehéz nekünk megérteni, hogy miként fogadott el Isten minket még a születésünk előtt. Isten azonban kiválasztott, és az Úr Jézus Krisztusba vetve a hitünket, Ő úgy tekint ránk, mintha soha nem vétkeztünk volna. Csak csodálni tudjuk ezt a mérhetetlen Isteni szeretetet, ami késztessen minket Isten iránti hálára és hűségre minden nap!
Heródes uralkodói címét – a zsidók királya – Róma ajándékozta számára, amelyet viszont a zsidók soha nem tudtak elfogadni. Nem volt a Dávidi család leszármazottja, nem beszélve arról, hogy csak részben volt zsidó. Annak ellenére, hogy bőkezűséget mutatott a jeruzsálemi templom újjáépítésében, kevés támogatója volt a zsidók részéről. Ennek egyik oka a sok közül, hogy több pogány templomot is építtetett Izrael földjén. Hiába igyekezett mindent megtenni, hogy az emberek hűségét megszerezze, ez nem sikerült. Egyedüli hűségese, csupán saját maga volt.
József úgy döntött, hogy felbontja Máriával a jegyességet, de oly módon, hogy Mária ne legyen megszégyenítve nyilvánosan. Igazságosan, de ugyanakkor szeretettel kívánt volna eljárni.
Ne utánozd ennek a világnak a viselkedését, amely állandóan csak rohan. Legyen időd csendben lenni és gondot viselni magadról. Ahhoz, hogy ebben a gyors világban lelassíthass a következők szükségesek: 1) Egyszerűsítsd az életed. Ne stresszeld magad azon, hogy mi lesz az asztalon, vagy hogy az öltözeted meg egyezik-e a legújabb divattal (Mt 6,25). Tedd Istent az első helyre és minden más, ami kell meg lesz. Amikor Marlene Eisses úgy döntött, hogy félbe hagyja a karrierjét, csak azzal a dolgokkal ment az egyetemre, amelyek elfértek az autójában. Mind a mai napig szolgálatban van. Van egy szép kis háza, de nem tölti meg minden féle dolgokkal, sőt azokat, amelyeket több mint fél évig nem használ oda ajándékozza valakinek. Mégis így nyilatkozott egyszer: „Igazán szabadnak érzem magam. Minél kevesebb holmim van annál inkább Krisztusra tudok összpontosítani. 2) Legyen „szombatod”. Idegileg kimerült társadalomban élünk. Nehezünkre esik megállva, hátra dőlve elgondolkodni azon, hogy mit miért teszünk. Tegyél félre egy napot a héten, lehetőleg a vasárnapot, amikor megállsz a munkádtól, és időt tölthetsz a gyülekezettel, családoddal. 3) Légy megelégedett azzal, amid van (Zsid 13,5). Mindig kísértve leszel arra, hogy többet, szebbet, mást vegyél. Azonban csak akkor kerülhetsz közelebb Istenhez, ha helyet készítesz számára az életedben. Szégyent hozunk Istenre, ha egy olyan megváltót hirdetünk, aki be tudja tölteni az ember minden szükségét, miközben pedig elégedetlenkedve éljük a napjainkat”.