Nikodémus

Közzétéve Szerző:

4Móz 21, 5-9
Jn 3, 1‒21                                                                             „Uram, szereteted az égig ér”

Meredek lépcsőkkel kapaszkodott az éjszakába a jeruzsálemi utca. A kövezetre csak az egyik ajtón kiáradó fény vetett világosságot, a többi lépcsőfok sötétben maradt. Egy cseréptál gurult ki az ajtón. Átbukfencezett a küszöbön, de nem tört el, ahogy az utca kövével koccant. Egy ideig még lehetett hallani, ahogy a pörgés egyensúlyban tartja a tálat, és gurul lefele az utcán. Azután odavágódott a falnak, és eltört. Megint csend lett. Egy gyerek rohant utána, de ahogy hirtelen kiért a sötét utcára, nem látott semmit. Megállt a küszöbön, és megdörzsölte a szemeit. A cserépdarabok mázáról csillant felé a hold fénye.
Egy alak jött felfele. Nem vette észre a szilánkokat. A saruja alatt a cserépdarabok recsegő pattogással repedtek még kisebb darabkákra. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A felszín alatt…

Közzétéve Szerző:

Néhány napja már, hogy egy könyv akadt a kezembe, amely a keresztyén hívő ember, valamint a gyülekezet valódi életével foglalkozik. Egyik részében az író főleg azt taglalja, hogy bár az ember sokkal többet foglalkozik  külsővel, de mégis az a legfontosabb ami a felszín alatt van. Érvelését az óceánban levő jéghegyekkel hozza párhuzamba. Különböző tudományos kutatások szerint a vízből kilátszó jéghegy mérete csupáncsak 10 százaléka a hegy teljes méretének. A többi 90 százaléka a víz alatt található. A híres Titanic hajó vesztét sem a látható jéghegy víz feletti része okozta, hanem a hegy vízalatti része. 

Különös fontosságot tulajdonítunk a külsőségnek. Igyekszünk olyan megjelenéssel előállni, hogy jó benyomást keltsünk az embereknek. Ez érvényes a vallási életünkre nézve is. Gyülekezeteink istentiszteleteit próbáljuk olyan módon megszervezni, hogy legyen külsőleg tartalmas, vonzó és rendezett. Azonban a kérdés az, hogy mi van a felszín alatt? Az ahogyan kinézünk, vagy amit produkálni tudunk külsőleg egy nagyon kicsi része annak, ami mélyen a szívünkben vagy gyülekezeteinkben van. A lényeg arra kellene vetítődjön, amit bár az emberek nem látnak, de Isten igen. Ehhez szükségünk van arra, hogy megálljunk és Isten jelenlétében magunkba nézzünk. Fájdalmas lehet az önvizsgálat, főleg ha teljes őszinteséggel tesszük, de mégis az életünk múlhat rajta. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Efézus 4,2)

Közzétéve Szerző:

„Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben” (Efézus 4,2)

Olyan felhívása ez Isten igéjének amelyben folyamatosan formálódnunk kell, amit magamra is értek. Ezekben az időkben, amikor annyi féle gondolat, vélemény és magatartás van jelen a gyülekezetekben az egyik legnagyobb kihívás, hogy szeretetben maradjunk egymás iránt. Pál apostol sem nevezi ezt mindig könnyű feladatnak, hiszen ő maga is elismeri, hogy van amikor a másikat lehet csak elszenveded, de ha választanod kellene messzire elkerülnéd. Isten igéje azonban arra int, hogy ha nehéz is, bizonyos fokon szenvedve fogadod a másikat tedd ezt Krisztus szeretetében, amihez párosuljon alázat, szelídség és hosszútűrés. Egy példázatot olvastam. Ráhagyom mindenkire ennek értelmezését. A dzsungelben találkozott az oroszlán egy tigrissel, akitől ezt kérdezte: „mondd csak tigris, ki a dzsungel királya?” A tigris így válaszolt: „oh nagy és rettenetes oroszlán, te vagy a király „. Az oroszlán elégedetten tovább ment és találkozott egy zebrával, akitől szintén megkérdezte: mondd csak zebra, ki a dzsungel királya?” A zebra így válaszolt: „oh nagy és rettenetes oroszlán, te vagy a király” . Az oroszlán ismét tovább ment büszkén, majd találkozott az elefánttal. Tőle is megkérdezte: mondd csak elefánt, ki a dzsungel királya?” Az elefánt az ormányával felkapta az oroszlánt és úgy a fához csapta, hogy az oroszlán alig tudott felkelni, majd pedig fájdalmában ezt mondta: „csak azért mert nem tudod a kérdésre a választ, nem tisztességes a gyengébet bántani „. Megalázva ment tovább az oroszlán. Adjon az Úr kegyelmet a mai napra is!

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Ezékiel 37,4)

Közzétéve Szerző:

„És monda nékem: Prófétálj e tetemek felől és mondjad nékik: Ti megszáradt tetemek, halljátok meg az Úr beszédét!” (Ezékiel 37,4)

Isten megbízta Ezékielt arra, hogy prófétáljon a megszáradt tetemek felől. Ezt olvasva lehet, hogy természetesnek veszük azt, amit az Úr kér Ezékieltől. Ha egy kicsit mélyebben foglalkozunk ezzel a gondolattal, akkor kitűnik az, miszerint Isten nem megy el szótlanul a népe élettelen állapota mellett. Istennek van üzenete. Előfordulhat az, hívő emberek lévén, hogy azt gondoljuk, Isten szótlanul tűri az elhajlást, a lágymeleg állapotot és a kétfelé sántikálást. Ez azonban nem így van. Isten látja és ismeri a személyes gyülekezeteink állapotát. Istennek van véleménye rólunk és szava hozzánk. Ennél a pontnál érkezünk az igevers második feléhez, amely nagyon érdekes: „mondjad nékik”. Azt megértem, hogy Ezékiel kell prófétáljon a tetemek felől, de hogyan üzenhet közvetlenül a tetemeknek? Egy lelkileg halott ember vagy nép miként értheti meg Isten üzenetét? Lázár feltámasztásának története jut eszembe. Habár több napja már, hogy a sírban feküdt, Jézus Krisztusnak elég volt szólnia és Lázár kijött a sírból. Ez azt üzeni nekem, hogy Isten szavának megújító és életed adó hatása van. Ezért olyan fontos, hogy az Ő igéjével élj folyamatosan és a mai napon is!

FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (Ezékiel 37,3)

Közzétéve Szerző:

„És monda nékem: Embernek fia! vajjon megélednek-é ezek a tetemek? és mondék: Uram Isten, te tudod!” (Ezékiel 37,3)

Ezékiel látomása megdöbbentő, hiszen most nem templomban találja magát Isten dicsőségének jelenlétében, hanem jóformán egy temetőbe. Köröskörül megszáradt emberi csontok vették körül. Micsoda nyomasztó érzés lehetett egy ilyen helyen lenni még akkor is, ha egy látomás volt. A szomorúbb ennél az volt, hogy Isten szerint ilyen volt a népének állapota. Lelkileg élettelenek, szárazok, szétszóratva voltak és a nép hajdani dicsősége már rég elmúlt. Isten egy kérdést intéz a prófétához: „Embernek fia! vajjon megélednek-é ezek a tetemek?”. Nehéz kérdés, amelyre a válasz ugyanakkor egyszerű: csak Isten tudja. Két gondolatot is hordoz ez a kijelentés. Először is azt, hogy vannak dolgok, amelyre a választ csak Isten tudja. Jöhetünk mi különböző bölcseletekkel és elméletekkel, de egy adott ponton az ember be fel kell, hogy ismerje azt, hogy vannak dolgok, amelyre a válasz Istennél van. A második gondolat arról szól, hogy az élettelenből életet csak Isten tud teremteni. Lehetnek nekünk jól működő gyakorlataink, sablonjaink, de életet csak Isten adhat neked és nekem. Ez ugyanakkor jó hír is, hiszen ahol emberileg nincs megoldás, Isten ott is képes csodát tenni. Isten képes csodát tenni az életedben, családodban és gyülekezetedben!