FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (1János 2, 24)

„Amit azért ti kezdettől hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, amit kezdettől fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok” (1János 2, 24)

János apostol itt arra a tiszta és hamisítatlan evangéliumra és igére gondol, amelyet a címzettek megtérésük előtt hallottak. Erre építették hittel az életüket. Hajlamos az ember elhagyni, felcserélni azt, ami helyes, egyenes és tiszta. Az idő múlásával annyi féle impulzus éri a hívő embert, amely arra csábítja, hogy elhagyja azt, ami hitre segítette valamikor. Ebben a folyton fejlődő világban, ahol mindig az új, a soha nem hallott, szenzáció a vonzó, van valami régi, amihez hűséggel kell viszonyulnod. Isten drága üzenetéhez, amelyet kezedbe vehetsz nap mint nap. Sajnos, sokan vannak, akik elhagyják a tiszta hitet, és a fülük viszket olyan tanításokra, amely kenegetik önimádó lelküket. Észre sem veszik, de már lehet több éve, hogy nincs meg bennük az, amit a kezdettől hallottak. Az igének figyelmeztető jellege is van. Ha megmarad benned az, amit kezdettől fogva hallottál, akkor te is megmaradhatsz az Atyában. Vagyis az Úrral való járás alapfeltétele, hogy ragaszkodj ahhoz a régi íráshoz, amelytől az életed függ!