FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (1János 5,21)

„Fiacskáim, oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól. Ámen!” (1János 5,21)

János apostol utolsó mondata nem valami szépen megfogalmazott jókívánság, hanem egy egyenes buzdítás arra, hogy mitől óvják magukat az Úr gyermekei. A felhívás szerint őrizkedniük kellett a bálványimádástól. Ha az Ószövetséget tanulmányozzuk, akkor feltűnően sokszor került Izrael népe abba a helyzetbe, hogy eltávolodott a szívük Istentől, azért, mert mást istent vagy isteneket kezdtek el imádni. Nincs ez máskép ezekben a napokban sem, mert minket Krisztus gyermekeit is állandóan kísért az ördög azzal, hogy mást imádjunk Istenen kívül. Lehet, hogy nem borulsz le egy kép vagy szobor előtt. Lehet, hogy nem imádsz valami idegen, hamis istent, amely előtt különböző imaformulákat ismételgetsz. Azonban minden, ami Krisztus helyét elfoglalja az életedben egy azon időben bálvánnyá lesz. Lehet bálványod a kocsid, családod, házad, munkád vagy egyszerűen önmagad. János apostol arra buzdít, hogy nagyon vigyázzunk magunkra, és ne engedjük azt, hogy valaki vagy valami elvegye Jézus Krisztus helyét az életünkben. Az Úr adjon kegyelmet mindannyiunknak arra, hogy megváljunk mindentől, ami Krisztus helyét talán elfoglalta, és engedjük, hogy Ő legyen egyedül az Úr bennünk!