FORRÁSOK A PUSZTASÁGBAN – (1János 5,18)

„Tudjuk, hogy valaki Istentől született, nem vétkezik: hanem aki Istentől született, megőrzi magát, és a gonosz nem illeti őt” (1János 5,18)

János apostol első levelében többször előfordul, ha nem is azonos formában az, hogy aki Krisztus gyermeke az nem vétkezik. Ebben a versben erről beszél az apostol, amikor azt mondja, hogy aki Istentől született, az nem vétkezik. Erre a kijelentésre sokan felkaphatják a fejüket, hiszen saját életükben látják azt, hogy nem telik nap anélkül, hogy ne esnének valamilyen bűnben. Ebből jön a kérdés: ha az ember bűnbe esik, azt jelenti, hogy nem Istentől született? Aki Istentől született, az soha nem vétkezik? Ezekre a kérdésekre a felelet talán a következő két szóban keresendő: megőrzi magát. János apostol arról beszél, hogy aki új életet nyert a Jézus Krisztusba vetett hit által, az nem él egy felelőtlen életet. Az ilyen ember szívében ott van az a cél és az a vágy, hogy Istennek tetszőn éljen mindennap. Az a kifejezés, hogy „nem vétkezik” arról beszél, hogy egy hívő ember nem „akar” vétkezni, és „nem akar” bűnben maradni. Az, aki nem törődik azzal, hogy milyen az élete Isten előtt, és aki jól érzi magát a bűnben, azt jelenti, hogy még nem élte át Isten megújító kegyelmét. Mint Isten gyermekei vigyázzunk magunkra és igyekezzünk Isten dicsőségére élni a mai nap is.